Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Füzi László: Megérkezés I. rész
Ezután minden elnyugszik, nem látszik más, csak a szélborzolta mező. A növényvilág teljes győzelmet aratott. "9 14. Ha regényíró lennék, akkor az időről írnék regényt. Arról, ahogy az emberek életében megmutatja magát. Arról, ahogy az emberek megértik az időt, s a maguk életébe ültetik át azt, amit az idő lényegének gondolnak. A társadalom légköre nem egy-egy ember vagy generáció felől épül fel, a légkör a társadalomban adottság, kialakul, öröklődik, aztán megszűnik, feltehetően a közös társadalmi tapasztalatok következtében, s a magatartás, gondolkodás, világlátás terén újabb meghatározottságok keletkeznek. 15. Nem történelmet írok, mondtam, nem korrajzot, hanem inkább Én-könyvet. Talán Én-könyvet, azt akarom megmutatni, hogyan formálódott az az ember, aki ma én vagyok. Még a szándék szintjén sem biztos, hogy valóban erről van szó ebben a könyvben. Ha erről lenne szó benne, akkor fejlődésregényt írnék. Fejlődésregényt vagy, visszafogottabban, változásregényt. Leírnám, hogy milyen változásokon ment keresztül az az ember, aki most éppen vagyok. De ezeket a változásokat sem tudom követni, talán inkább a hatásokat, az életem körülményeit szeretném összerakni, egymás mellé illeszteni ebben a könyvben. Az Én itt nem úgy születik, mint mondjuk Viktor Pelevin T. grófja, nem irodalmi szöveg hőse, ennek a szövegnek mégiscsak több köze van a világhoz, mint az irodalmi szövegeknek általában. Abban, hogy többet mond-e a világról, mint amennyit az irodalmi szövegek mondani tudnak, egyetlen pillanatig sem vagyok biztos. Viktor Pelevin T című regényének hőse, T. gróf azt követeli regénybeli vezetőjétől, Ariéitól, hogy végre tárja fel előtte, ki ő, s azt is, hogy mi történik vele, mire ezt a választ kapja: „Ön egy elbeszélés hőse, gróf úr. Nevezhetném irodalmi hősnek, de komoly kételyeim vannak, hogy a szöveget, melynek köszönhetően maga létezik, joggal nevezhetjük-e irodalomnak. "10 A mű fikcióhoz való kötődését soha senki nem mutatta meg ilyen természetes módon. 9 Michel Houellebecq: A térkép és a táj. Magvető Kiadó, 2011, fordította: Tótfalusi Ágnes, idézett részek: 357- 358. 10 Viktor Pelevin: T. Fordította: M. Nagy Miklós, Európa Kiadó, 2011,116. 18
