Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 9. szám - Tandori Dezső: Két (I); Két (II)

(S innen jön, mi jött eddig, az, csupa: „Lásd..."

Minden zenei hang, is, a legkülönb is

csak az amonnét el nem ért csend eminnét-folytatása.

Akkor meg minek az egész ?

A hangja-hang

is csak hang, a hang hangja néma.

Vagy hang lesz, vagy csend lesz.

Egyszerre még sosem volt,

mi is? Hogy mindkettő, a csend s a hang,

egyszerre kizárólagossággal volt.

...vagy kérdezd afukushimai tűzoltókat, igen, hogy nem lobogtak lángok- a lényeget illetően -, nem volt recsejropaj- a lényeget illetően -, némaság volt, már ha az némaság, hogy valami terjedt,

jött... nyilván mérhető sebességgel.

„Némaság a hang helyett", írtam egykor, már csaknem ötven éve,

„de a némaság mi helyett?"

És a legtöbbek által nem volt értve.

Most bármi más?

O, nem az már, hogy vagy-vagy. Inkább is, és nem is.

32