Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 9. szám - Zsidó Ferenc: Laska Lajos

vettek részt nagy életcsatákban, így nem kerülhettek ki vesztesen. És ez megnyugtató volt.

Olykor összedugták a fejüket és emlékezni próbáltak. Szájukból nyál csöppent. Laska legszívesebben arra gondolt vissza, milyen hetykén mondta asszonyának harmincévesen: húsz év múlva elválok tőled, s friss húst hozok a házhoz, az meg csak bólogatott, valahogy úgy, hogy persze, megérti a dolgot, ötvenévesen ő már kimarjult házibútor lesz. Aztán mégsem lett semmi a dologból. így visszatekintve Laska nem tudta eldönteni, emiatt magára haragudjon-e, az asszonyára-e, vagy inkább csak nevessen az egészen.

Laska halála

Laska Lajos megbetegedett. Kórházba került. Májprobléma. Műtétet hajtottak végre rajta, utána két hétig még bent tartották, míg lábadozik. Az egész rokonság végiglátogatta. Feleség, anya-apa, anyós, unokatestvér, sógorasszony, keresztanya, de beugrottak pár szóra a barátok is, egy-egy könyvvel, újsággal, édességgel. Soha ennyi figyelmet, ennyi törődést Laska nem kapott. Egészen élvezte. Hogy lesik a kívánságát, hogy elhalmozzák minden földi jóval, hogy egyre-másra hogyléte iránt érdeklődnek. Miután a kórházból kiengedték, a felesége kímélte, az összes kedvenc ételét megfőzte, babusgatta.

Laska arra gondolt, ez neki így nagyon tetszik, s ha ez az ára, inkább nem gyógyul meg soha.

Később meggondolta magát, de arra, hogy ezt a halállal is tudassa, már nem maradt ideje.

28