Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai (Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi 56-os utolsó vallomása)

gondozott. A kiadónál két magyar nyelvű könyvsorozatot szervezett (Kismonográfiák és a Tanulók Könyvtára sorozatokat), ezeknek köszönhetően sokakhoz eljuthatott a klasszikus magyar irodalom. Kós Károly munkásságáról írt dolgozatát a hetvenes évek elején adták ki, ezenkívül írt egy történelmi regényt, több román fordítása és számos tanulmánya jelent meg.1 1987-ben Magyarországra jött, egy évre állami ösztöndíjat kapott. 1988-ban Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán ajánlottak munkát Varró Jánosnak, tetszett is neki, de ott nem kapott volna megfelelő lakást. Ezt követően Kecskeméten elment az Magyar Szocialista Munkáspárt helyi vezetőihez és megkérdezte tőlük, hogy tudnának-e számára munkát és lakást biztosítani. Itt kiutaltak neki egy új lakást a Március 15-e úton és a Tanítóképző Főiskolán munkát is tudtak biztosítani számára a magyar tanszéken, ahol docensként tanított.2 Közben 1995-ben, közel hetvenéves korában nyugállományba vonult, amikor a főiskola „címzetes főiskolai tanár" címet adományozott Varró Jánosnak, majd 1997-ig óraadóként dolgozott tovább. Varró János 1991-ben 56-os emlékérmet kapott Göncz Árpádtól, a Magyar Köztársaság elnökétől, 1996-ban a Magyar Politikai Foglyok Szövetségétől érdemkeresztet, még ebben az évben Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatától „Kecskemét felsőoktatásáért" kitüntetésben részesült. 2004. március 22-én hunyt el Kecskeméten, hamvait szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.3

Napjainkra az 1956-os erdélyi eseményeket és az azt követő megtorlásokat a visszatartott levéltári dokumentumok ellenére is egyre alaposabban feltárták. A téma egyik jeles kutatója Tófalvi Zoltán, aki hosszabb ideje ezt a témát kutatja4, és a közelmúltban megjelent a négykötetesre tervezett sorozatának több része is, amelyekben igen részletesen tárgyal több pert a korszakra vonatkozóan.5 Szintén jelentős dokumentumgyűjtemény jelent meg a témában Stefano Bottom szerkesztésében és bevezető tanulmányával6, melyről Pécsi Györgyi írt recenziót, amit ezen folyóirat korábbi számában olvashattunk.7 Számos további tanulmány és visszaemlékezés is megjelent a témában.8

Mivel az 1956-os események Erdélyben és annak hatásai igen jól feltártak, ezért csak röviden foglalom össze az akkori eseményeket, és elsősorban Varró János szerepére térek ki. Varró János doktori disszertációját Kós Károly írói munkásságából írta, amit 1955 végé1 Ábrahám Sándomé összeállította Varró János írásainak gyűjteményét, a róla szóló kritikákat, írásokat is. Ábrahám Sándomé: Varró János irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia. Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 1992.

2 Ábrahám Sándomé Kun Eszterrel 2010. január 22-én készített interjú alapján. Ábrahám Sándomé Kun Eszter a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának nyugdíjas könyvtárosa és Varró János emlékének elkötelezett gondozója. Az interjú teljes szövege a szerző archívumában található.

3 Dávid Gyula: 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006. 337-338. o.

4 Tófalvi Zoltán-Gazda József: Kövek a siratófalhoz. Budapest-Stockholm, 1994, Tófalvi Zoltán: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Erdélyben, www.arts.u-szeged.hu/doktar/texts/tofalvi_fo.html, utolsó letöltés: 2010. január 4., Tófalvi Zoltán: 1956 - koncepciós perek Erdélyben. In: Dr. Pál-Antal Sándor - Dr. Szabó Miklós (szerk.): A Maros megyei magyarság történetéből. Marosvásárhely, 1997.

5 Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai I. A Szoboszlai-csoport. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007, 1956 erdélyi mártírjai II. Az érmihályfalvi csoport. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007,1956 erdélyi mártírjai III. A Dobai csoport. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009.

6 Stefano Bottom (szerk.): Az 1956-os forradalom és a romániai magyarság (1956-1959). Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006.

7 Pécsi Györgyi: A fordulat évei Romániában. Forrás, 2009. 3. szám, 111-119. o.

8 Érdemes megemlítenünk P. Sebők Anna interjúkötetét, amelyben az erdélyi 56-os elítéltek vallanak az 56-os eseményekről és az azt követő elítélésükről és meghurcolásukról. P. Sebők Anna: Kolozsvári perek 1956. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2001.

91