Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 9. szám - Ferdinandy György: A madárhanggyűjtő magánya

A madarak pedig énekelnek. Ez az ősmocsár itt a laboratóriumom. Este kiülök a trailer elé, beállítom a parabolareflektorokat. Párizs felé itt száll el a 747-es. Bizonyos zajok egyenesen kívánatosak. A magnót éjjel is bekapcsolom. Szürcsölöm a cukornád levét, és a régieket hallgatom. Django Reinhardt-ot, Djurit. A párizsiakat. Ezentúl az indián lány is meg fog szólalni Atahualpa és a poszáták között. Náni, akit kihozott, azután elvitt a fiam. A madárhanggyűjtés magányos foglalkozás. Ahol sokat beszélnek, ott nem énekelnek a madarak.- Elveszed? - kérdeztem.- Lehet - felelte. - Még nem tudom. A vén Ford elporzik az Everglades - az ősmocsár - felé vezető földúton. 26

Next

/
Thumbnails
Contents