Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Szabó Máté: Az állampolgári jogvédelem új típusú intézménye a 21. században: az ombudsman

ombudsmani intézmények, dacára országonként eltérő felépítésüknek, összességében mégis az átláthatóbb állam, és ezáltal könnyebben megközelíthető demokratikus hatalomgyakorlás letéteményesei. A posztmodern demokrácia az állampolgári beleszólás és részvétel új, nem hagyományos formáit intézményesíti, amelynek egyik fontos csatornája a globálisan elterjedt ombudsmani intézmény a 21. században. Európa elöl jár ebben a tekintetben: az EU-nak van saját, az EU-joggal kapcsolatos visszásságokkal foglalkozó ombudsmanja, és az EU tagállamainak döntő többségében - leszámítva a nagymértékben decentralizált Német Szövetségi Köztársaságot és Olaszországot, ahol csak helyi és tartományi ombudsmani intézmények léteznek - megtalálhatjuk a nemzetállami szinten szervezett általános ombudsmani intézményt. A tematikus ombudsmanok vonatkozásában felmerül a különleges támogatásra igényt tartó újabb és újabb területek kiemelésének kísérlete, illetve másrészről az „ombudsman-infláció", a túlságosan felparcellázott állampolgári jogvédelem két szélsőségének veszélye. Ma nálunk van környezetvédelmi és kisebbségi, valamint adatvédelmi biztos az Országgyűlés mellett, valamint miniszteriális szinten az oktatási jogok és a távközlési ügyek biztosa, valamint több, az állampolgári jogvédelmet szolgáló kollektív intézmény, mint pl. a Független Rendészeti Panasztestület. Léteznek világszerte a hadsereggel, a gyermeki jogokkal, a biztosításokkal és a hitelügyletekkel, valamint az egyetemi hallgatói ügyekkel foglalkozó külön biztosok. Ma a világon nagyon sokféle ombudsman van, és számuk egyre gyarapodik. Mindez egészében véve a demokratizálódást és a jogállamiságot segíti, azonban kérdés, mint mindig, a mérték és a hatékonyság. Vajon az újabb típusú intézmények számának és sokféleségének növelése megoldást jelenthet-e, ha a hagyományos pl. bírói úton történő állampolgári jogvédelem hatékonysága és polgárközelsége nem növekszik? Úgy vélem, ha a szimfonikus zenekarok hasonlatával fejezzük be az ombudsmani intézmények 21. századi lehetőségeiről és korlátáiról adott áttekintést, talán nyújt nekünk valami eligazítást; a szimfonikus zenekarok, akár az állampolgári jogvédelem eszközei, egy közös összhangzat érdekében vesznek fel világszerte új hangszereket, hangszertípusokat, de ez nem jelentheti azt, hogy a hagyományos hangszerek kimaradnak avagy háttérbe szorulhatnának.

211