Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Balázs Géza: A magyar nyelv jövője
Balázs Géza A magyar nyelv jövője Az erős nyelvek terjeszkednek A bölcsek tanácsának egyik tagja nemrégiben azt nyilatkozta: Magyarország harminc éven belül szétesik. Nem tagja a bölcsek tanácsának az a nyugat-magyarországi, történelem-földrajz szakon főiskolát végzett, munka nélküli tanár fiatalember, aki azt mondja, hogy itt nincs jövő, innen el kell menni. Írországba készül. És megdöbbentő képet festett egy nyírségi főiskolai hallgató, amikor megkérdeztem, hogy hogyan látja az ország jövőjét: Magyarország már most sincs, gyakorlatilag eladták, kifosztották, néhány éven belül megszűnik, talán úgy, hogy Románia és Szlovákia összeér. S végül egy, a magyar nyelv iránt elkötelezett debreceni nyelvészprofesszor gondolatát idézem: „Kétszáz év múlva már nem lesz magyar nyelv." A nyelvek túlnyomó többségének gyors kihalásáról egy évtizede olvashatunk komor előrejelzéseket. Korábban is pusztultak ki nyelvek, és keletkeztek mások, most azonban lehetséges, hogy egy minden eddiginél nagyobb mérvű nyelvkihalás előtt áll az emberiség. Sok tízezer év alatt egy, vagy inkább kevés nyelvből lett sok ezer, majd megállt a nyelvek szaporodása, s egy-kétezer éve elkezdődött a nyelvek folyamatos visszaszorulása, kihalása. Ma még mindig sok ezer nyelvet számlálhatunk meg, ám a nyelvi közlés teljességét felmutató nyelvek száma alig néhány tucat, legföljebb száz. Ma úgy tűnik, hogy csak azoknak a nyelveknek van esélyük a fennmaradásra, amelyeket nagyobb, legalább több tízezres népesség beszél, és legalább egy országnak hivatalos nyelveként tartanak számon. Akkor első pillantásra a magyar nyelvvel nincs komoly gond: 15 millió beszélővel ugyan aligha számolhatunk, de még mindig legalább 13-14 milliónyian beszélik, igaz, így együtt több országban, de a tízmilliós Magyarországnak szinte kizárólagos nyelve. Tény, hogy a magyar nyelv statisztikailag nincs a néhány évtizeden belül kihalónak tűnő nyelvek listáján, míg a finnugor nyelvek többsége ott van, s már féltucatnyi ki is halt. Megnyugtatásul ismételhetjük, hogy a beszélők száma szerinti világranglistán a 40-50. hely között van a magyar nyelv, ebből a szempontból tehát nincs baj. De sok más szempontból igen. Egyértelműnek látszik, hogy egy nyelv fennmaradását, jövőjét sok tényező mellett kettő befolyásolja erőteljesen. Az egyik a már emlegetett államiság, vagyis egy olyan hatalmi berendezkedés, amely kinyilvánítja, hogy az adott nyelvre 164
