Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Tóth Pál Péter: A magyar népességfejlődés meghatározottsága (Múlt, jelen, jövő)
ráció - a kutatók előtt rejtve maradtak, s így azok hatását csak széttagoltságukban s nem együttesen vizsgálták.8 A sokak által remélt határkiigazításra a II. világháborút követően sem került sor. A megváltozott feltételek között, különösen 1949-et, a kommunista hatalom- átvételt követően, a hivatalos politika számára a nemzeti érzés nacionalizmusnak, sovinizmusnak, irredentizmusnak minősült. Érmek a politikának évtizedeken keresztül fontos eleme volt a szomszédos országokban élő magyarok kisebbségi sorsának figyelmen kívül hagyása, a velük való foglalkozás tiltása. A sajátosan paradox helyzet abban is megnyilvánult, hogy magyarnak egyre inkább csak a Magyarországon élőket tekintették. Ez a „nézet", „felfogás" fokozatosan teret hódított, majd rögzült, s bizonyos összefüggésekben radikális változásra ezen a területen a rendszerváltoztatást követően sem került sor. Ezek között a feltételek között a magyar népesség demográfiai változásait generáló törvényszerűség felismerése még akkor sem következett be, amikor Magyarország népességének létszáma és a szomszédos országokban élő magyarok száma csökkent, s annak negatív következményei egyértelművé és nyilvánvalóvá váltak. A folyamatok valós természetét valójában a rendszerváltoztatással összefüggő radikális demográfiai változások tették nyilvánvalóvá számunkra. így került sor annak felismerésére, hogy a magyarországi és a szomszédos országokban élő magyarok népesedési folyamatai széttagoltságuk ellenére sem függetlenek egymástól, hogy feltételezik egymást. A Kárpát-medencei magyar népesedési folyamatokat tehát csak akkor lehet megismerni, ha a nyolc országban zajló magyar demográfiai eseményeket hatásukban együtt, egységes folyamatként vizsgáljuk. E nélkül sem a hazai, sem a szomszédos országokban élő magyarok népesedési folyamatait, a kialakult népesedési anomáliákat, a szórványosodást és következményeit, a népesedéspolitikai gyakorlat által létrehozott hibás mechanizmusok valós természetét nem lehet megismerni és megérteni. A jövő lehetőségei A népesedési folyamatok, s ezen belül is a népességfogyás és az elöregedés ütemét meghatározó tényezők módosítása, befolyásolása igen bonyolult, közvetlen eredménnyel ritkán kecsegtető feladat. Jellegükből következően rövid távon még a csökkentés ütemét sem lehet befolyásolni. Középtávon, 15-20 év alatt, viszont megfelelő népesedéspolitikai intézkedések eredményeként a csökkenési ütem befolyásolásának van reális esélye. Sikeresek azonban csak akkor lehetünk, ha a magyar népességfejlődés jövőjét befolyásoló, alakító elképzeléseket nemcsak a Magyarországon élőkre vonatkoztatjuk, hanem a magyarságot - szétdaraboltsá- ga ellenére is - egy egységnek tekintjük. Említettük, hogy 1990-et követően az ország lakosainak száma azért nem csökkent tízmillió alá, mert a bevándorlók a hazai népesség fogyását jelentős mértékben 8 A környező országokból Magyarországra beköltöző, áttelepített és menekülő magyar nemzetiségűek pontos számát nem ismerjük. A kikényszerített migráció volumenét jól érzékelteti az a tény, hogy 1919-1924 között például csak a Romániához csatolt területről kb. 200 ezren, az ezt követő tíz évben pedig további 130 ezren érkeztek Magyarországra. 159
