Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Rakonczai János - Ladányi Zsuzsanna: A sejthető klímaváltozás és a Duna–Tisza közi Homokhátság

a csapadékból való pótlódás dominanciájára utal. A csökkenés mértéke a legmagasabb részeken a 4-7 métert is eléri.-7 1 --6 0 -6.0--5 2 -5.2--4.4 4.4 - -3.6 -3.6--2.8 -2.8 - -2 0 -2.0--15 -1.5 —1.0 -1.0--0.5 -0 5-0

FM 0-0.5

fxTTI o s -1 .o

3. ábra. A talajvízszint eltérése az 1970-1974 közötti átlagtól méterben

2003 márciusában

Azokon a hátsági területeken, ahol a talajvíz mélysége az 1970-es évek vége táján még viszonylag kicsi volt (2-3 méternél kevesebb), a talajvízjárás éves üteme (tavaszi maximum, őszi minimum) jól megfigyelhető, de a szárazabbá váló következő másfél évtizedben az éves ritmus megtartása mellett a vízszintek egyre mélyebbre süllyedtek (4. ábra). Az 1990-es évek második felének néhány csapadékosabb éve ezt a süllyedést megállította, sőt akár kisebb talajvízszint-emelke- déseket is eredményezett (a bemutatott bócsai kútnál például bő fél métert), de ennek hatása a következő szárazabb években gyorsan eltűnt, s a süllyedés tovább fokozódott. 2004-től kezdődően a sokévi átlagnál nagyobb csapadék hatása ismét hoz kb. 2 méternyi vízszintemelkedést, de ez sem elegendő arra, hogy a korábbi szintre emelje azt, úgy tűnik a vízállás az 1970-es években mértnél mintegy 2 méterrel mélyebb szinten maradt.

144