Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Tóth Balázs Zoltán: Modernista törekvések a magyar fotográfiában

Bárány Nándor (Kisbér, 1899. május 31. - Budapest, 1977. október 6.)

Elméleti optikus, szakíró, gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja, valamint az American Photography Honorable Mention díjas fotóművésze. Az ő nevéhez fűződik egy lágy rajzó lencserendszer megalkotása 1932-ben, melyet Hafár néven a HAFA forgalmazott; elsőként sikerült neki Magyarországon reflexcsökkentő T bevonatot előállítani. Gyakorló fotóművészként szívesen kísérletezett, az új tárgyiasság egyik első magyarországi képviselőjeként tartjuk számon, aki elsősorban elvont fogalmak képi megjelenítésére törekedett. Szakirodalmi munkássága is jelentős, az Optikai műszerek elmélete és gyakorlata című hatkötetes munkája (1947-1956) mind az optika, mind a fotográfia összefoglaló jelentőségű műve. 1931-39 között 18 díjat nyert külföldi kiállításokon, 1951-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Önálló monográfiája A tudós fotós, Dr. Bárány Nándor címmel Fejér Zoltán tollából jelent meg 2009-ben a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában.

Hevesi Iván (Kapuvár, 1893. december 7. - Budapest, 1966. január 29.)

A két világháború közötti időszak egyik legmeghatározottabb film- és fotókritikusa, esztétája és tanítója. Az avantgárd izmusok első kötetbe foglalója itthon. Mindkét művészeti ágról alapvető jelentőségű és pótolhatatlan művet írt: A filmművészet esztétikája és dramaturgiája címmel a filmről, a Modern fotóművészet címen pedig a fotóról vallott nézeteit rendezte kötetbe. Az utóbbi a piktorialista fotóművészet megítélésében már meghaladott, de minden más vonatkozásában megállja a helyét napjainkban is. Megkerülhetetlen fotóelméleti munkássága mellett a gyakorlati fotográfia területén is jelentősét alkotott, könyveit saját munkáival illusztrálta.

Kinszki Imre (Budapest, 1910. március 10. - Sachsenhausen, Németország, 1945)

Jelentős irodalmi, filozófiai és természettudományos munkássága mellett kiemelkedő fotográfus is. A húszas évek második felében publikációi jelentek meg többek között a Nyugatban, a Huszadik században és az Aurórában is. 1931-ben nyert felvételt a Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetségébe. A Fotóművészeti Hírek 1932-es számában A múlt árnya címmel adja közre írását, melyben a hagyományos - a MAOSZ által is képviselt - értékeket támadja, s határozottan foglal állást az „új fényképészet" mellett, mely a „Neue Sachlichkeit"-hez áll közel. Ennek betetőzése az 1937-ben létrejövő Modem Magyar Fényképezők Csoportja. Olyan külföldi lapokban is publikált képeket, mint az American Photography, a Studio és a Popular Photography.

106