Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét (III. A huszadik század első fele)

Jogakadémiai tanárok Katona-tanulmányai közül Dezső Gyuláé jogi szempontból tekintette át Katona Luca széke című drámáját, Rácz Béláé és Réthey Ferencé ügyészi-ügyvédi működésének törvénykezési hátterét mutatta be.20

Hartyányi Zoltán földbirtokos Szülőhelyi elemek a Bánk bánban című felolvasásában a kecskeméti, Kecskemét környéki köznyelv ismerője, naponkénti használója hívta fel a figyelmet a dráma szülőföldinek minősíthető (noha másutt is előforduló) kifejezéseire.21

1934-ben helyezték el Katona halálának helyén a kettétört követ ezzel a felirattal: „Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának." Ez alkalomból született Sántha György „Itt tört meg árva szíve" kezdetű szonettje.

Waldapfel Józsefet 1934-ben megjelent Idézetek a Bánk bánban című tanulmánya miatt azzal vádolták, hogy plagizátomak tüntette fel Katonát. A Kecskeméti Lapok Németh Antal könyvéből kiemelt szöveget közölt ekkor ezzel a címmel: Bánk bánnal kapcsolatban szentségtörés plágiumról dadogni. Németh László is szót ejtett a szövegátvételekről Kecskeméten tartott előadásában. Tanulmányán végigvonul az a véleménye, hogy a Bánk bán legfőbb erényei éppen az elemzői által hibának minősített tulajdonságai. Az átvett szövegek különleges erőt nyertek Katona jambusokba szorított mondataiban. „Katona ezeket a mondatokat az indulatával tépte ki az elévetődött szövegből. "22

Az 1936 és 1944 közötti kecskeméti Katona-kultuszról keveset tudunk. A Társaságnak évkönyve nem jelent meg, Kiss Endre főispánná előlépve lemondott az elnökségről, helyére Szabó Kálmán régészt, etnográfust, a múzeum igazgatóját választották.

*

Szűk fél évszázad helyi Katona-kultuszának eredményét azon mérhetjük, beépült-e a Katona-irodalom időálló műveibe. Ilyennek tekinthetjük Waldapfel József 1942-ben megjelent monográfiáját. Ez többször hivatkozik Hajnóczyra, önállóan megjelent művén kívül lapokban, folyóiratokban közzétett tanulmányaira is. Említi Balanyi György tanulmányát és Liszka Béla kecskeméti színháztörténetét is.

*

Katona születésének másfél százados évfordulója Magyarország háborúba lépésének az éve volt, megérteti ez az emlékezés visszafogottságát.

Csak jóval később kerülhetett sor Hajnóczy Iván sokáig rejtve maradt további eredményeinek fölhasználására. Föltehetően 1942-ben, nyugdíjba vonulása után kezdett újra Katona-filológiával foglalkozni. Miletz János 1886-ban megjelent könyvének (Katona József családja, élete és ismeretlen munkái) a Katona József Kör bélyegzőjével ellátott példányába vezette be a kecskeméti levéltárba éppen Miletztől került kéziratok alapján javításait ceruzával az Ilka-bírálat meg a történelmi jegyzetek szövegén. Hevesi Sándor 1901-ben megjelent Bánk bán-kiadásának könyvtári (vagy könyvtárba került) példányába pedig szintén ceruzával értelmező, magyarázó jegyzeteket írt. Ezek a munkái minden bizonnyal előkészületül szolgáltak volna Katona József műveinek „filológikus kiadásában" való megjelentetésére. Ezt a Katona Társaság 1942-ben javasolta az Akadémia Irodalomtörténeti

20 Évk. 1936. 59-90.

21 Évk. 1933-34. 51-60.

22 Waldapfel tanulmánya in Irodalomtörténeti dolgozatok Császár Elemér hatvanadik születésnapjára. Bp. 1934. 221-245. Németh Antal idézett szövege a KeL 1935. júl. 21-i sz.-ában: Bánk bán száz éve a színpadon. Bp. 1935. 9. Németh László: A rejtélyes költő. Évk. 1936. 44-48. Az idézet: 47.

65