Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Simoncsics Péter: Ulisszes
foglalták el. Kertész Imre Sorstalansága erről a kivetettségről szól: nemcsak a családtól, otthontól, „hazától" való megfosztatásról, hanem a „világirodalomból", az emberiség nagy közös vigaszából, a homéroszi szépség világából való kiűzetésről is. Ulisszes minden kín, akadály, gyötrelmes kaland ellenére megmenekül a veszélyből és hazajut az övéihez. A koránál fogva inkább Telemakhos, mint Ulisszes Köves Gyuri, bár megmenekül és hazatér, övéi azonban már nem élnek. Egy pillanatra álljunk meg itt. A buchenwaldi haláltáborban Köves Gyuri azt hiszi, hogy végóráit éli. Elgyöngült, fekélyektől fölmart testét ugyan a gyengélkedőbe viszik, ő maga azonban már szinte lemond az életéről. És ekkor megjelenik egy Pfleger, egy ápoló, aki hol egy darab kenyeret, hol egy egész konzervet csempész oda neki ellenszolgáltatás nélkül, anélkül, hogy bármiféle hálára tartana igényt, anélkül, hogy valamiféle nyelvi vagy kulturális közösség kapcsolná a fiúhoz (karszalagjáról tudni lehet, hogy cseh), végső soron tehát anélkül, hogy cselekedetére valamilyen racionális magyarázatot lehetne találni, rendszeresen és önzetlenül táplálja a fiút, és másokkal is így tesz. Az ápoló neve, mint Köves Gyuri társától megtudja, Baúsch, vagy inkább Bohus, utóbbi igen gyakori cseh név. A jótevő neveiben bujkál. Az Ulisszesből ismerjük már ezt a rejtőzést: az istenek szoktak nagy szükség idején így leszállni az emberek közé. Homérosznál az istenek, istennők nem csak emberi alakot öltenek, de emberi nevet is föl-fölvesznek, Áthéne pl. Mentes vagy Mentor nevét, Kertész Imre regényében ez fordítva történik: Köves Gyuri jótevőjének nevében, Bohus, ott rejlik az Isten neve csehül: Boh. Ferencz Győző monográfiájából is tudjuk, hogy Radnóti Miklós (a magyar Ulisszes, akit hiába várt haza Pénelopéja, Gyarmati Fanni) Arany János verseit vitte magával a munka- szolgálatba. Azét az Arany Jánosét, aki Toldijával a páros rímű felező tizenkettest véglegesen kánonjává tette a magyar elbeszélő költészetnek. És ebben a versformában adta vissza Homérosz eposzát magyarul Mészöly Gedeon is, ami vigaszul szolgálhatott azoknak a zsidóságuk miatt emberi jogaiktól megfosztott magyaroknak, akiket a háború után nem volt ki otthon várjon - csak ez az Arany János kanonizálta magyar nyelvű műveltség. 60
