Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Olasz Sándor: Párhuzamos életek ("Nagyregény" (?) öt tételben. Darvasi László: Virágzabálók)
Ezek barbár nézetek anyám, szólt egy szent, és a csodálkozástól tátott szájú Péter felismerte, hogy éppen a vértanú István volt az, akiről a dómot elnevezték." Aztán a következő oldalon maga Jézus is kifejti, hogy ez a történelemszemlélet idegen tőle. Rendszerváltozások, lelkesítő események és megtorlás zűrzavarát élik meg a regény hősei. „De egy pillanatig sem akartam - mondja Darvasi az említett interjúban - egy objektív, pontos, világos, mindenki által ismert történelmi vázlatot újra felfesteni. Azt akartam, hogy az ő tekintetükön keresztül lássuk, ami történt. Nem biztos, hogy igazuk van, nem biztos, hogy egzakt az a kép 1848-ról, amit látnak, de a lényeg, hogy ők látják. Engem mindig sokkal jobban érdekel, hogy az emberi sors és az ember hogyan van beledobva abba a gépezetbe, abba a történelembe, abba az akváriumba, amit olykor történelemnek hívunk." A kép 1848-49-ről egész biztosan nem egzakt. Olykor még a hősök szubjektív látóteréből is kiesik a történelem. Hiszen ők maguk is kiesnek, kilépnek, kilógnak abból a sorból, mely eddig szinte valamennyi, korszakkal foglalkozó mű centrumát alkotta. S ebben az értelemben nemcsak a realista, hanem a nagy romantikus hagyománytól is jócskán eltávolodik ez a regény. A nagyregényre nyomokban, foltokban emlékeztető Virágzabálókban a regény koherenciáját biztosító tematikai egység jobban érvényesül, mint A könnymutatványosokban. Az elbeszélés öt vonalát a meseszövés technikája fogja egységbe. Ugyanaz a tárgy egyszerre öt tükörben, hogy aztán az utolsó fejezet egyetlen egy fókuszba rántsa össze a legfontosabb figurákat és sorsokat. Darvasi ontja a történeteket, s munkájának önreflexív jellege szerencsére nem az új történetek létrehozásának lehetetlenségén rágódó metafikció, inkább a narratív megértést és az elbeszélés funkcióit általában vizsgáló kíváncsiság. Az alaptörténetnek való újabb és újabb nekirugaszkodás, a szerző félreismerhetetlen (képzelt) figurapanorámája próbára teszi ugyan az efféle terjedelemhez nem szokott olvasó figyelmét és türelmét (talán kissé feszesebbé is lehetett volna tenni a szöveget), de az percig nem kétséges, hogy újabb regényirodalmunk jelentős művel gyarapodott. (Magvető, 2009) E számunkat nyomta és kötötte az AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem . . ® axel springer mm SziiádY 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Tel.: +36 76 481 401; Fax: +36 76 481 204 E-mail: szilady@axelspringer.hu www.as-nyomda.hu;www.szilady.hu Folyóiratunk megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap nka Nemzeti Kulturális Alap és a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány támogatja. 112
