Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai (Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi 56-os utolsó vallomása)
a hatóságoknak, Kós Károly munkásságáról „antimarxista, nacionalista-revizionista" szellemben írt. Az utolsó vádpont szerint Dávid Gyulával és Lakó Elemérrel elhatározták, hogy „ha a román hadsereg beavatkozik Magyarországon, mi nem vonulunk be a román hadseregbe, hanem visszavonulunk a hegyekbe, s az intervenció meghiúsításán fáradozunk."26 Erre a vádpontra Dávid Gyula volt a vád tanúja, aki beismerő vallomást tett, és a tárgyaláson is fenntartotta vallomását.27 Dávid Gyula egészen másként idézte fel a Varró János perében játszott szerepét: „Mindannyian a vád tanúi voltunk. Valamiféle fegyveres összeesküvésben való részvételt akartak a nyakunkba varrni, de én a tárgyaláson mindvégig tagadtam. Az egésznek az lehetett az alapja, hogy Varrónak, mégpedig legálisan, volt puskája. Kiváltotta a vadászfegyver-tartási engedélyt és eljárogatott vadászni. ”28 Varró Jánost 16 évre, Lakó Elemért 15, Péterffy Irént és Vastag Lajost nyolc-nyolc, Páll Lajost hat év börtönre ítélték. Az Erdélyi sorsvallató című kötetet Varró János Erdély elhagyása után, hatvanéves korában írta Magyarországon 1987 ősze és 1988 tavasza között. A kötet Páskándiné Sebők Anna ajánlásával kezdődik, majd Varró János egykori tanítványa, Sípos Zsolt bibliai idézetekre reflektáló, kissé patetikus Előszavát olvashatjuk. A könyv 209. oldalán található a grindi lágerben 1962 tavaszán írt Üzenet Évikének, és a végén a Május című versek, ezután Ábrahám Sándomé írása olvasható, melyben röviden, mintegy másfél oldal terjedelemben, összefoglalja Varró János életét, munkásságát. A kötet kiadása kalandos körülmények között történt. Varró János halála után az iratai lányához, Varró Enikőhöz kerültek. Az iratok éveken át pincében voltak, átnedvesedtek, egér rágta meg egy részüket. Az iratokat 2007 pünkösdjén Varró Enikő átadta Ábrahám Sándoménak, aki közöttük megtalálta az Erdélyi sorsvallató kéziratának két és fél példányát, így össze lehetett állítani egy teljes anyagot. Ezt követően megállapodtak a Korda Kiadóval, hogy kiadja a kéziratot.29 Varró János nem mondta el senkinek, hogy már megírta börtönéveinek a történetét és az emlékiratait, pedig sokan könyörögtek neki.30 A gépelt kézirat megtalálható a Teleki László Alapítvány Könyvtárában is, de erről Kecskeméten nem tudtak Varró János hozzátartozói és barátai.31 Varró János 222 oldalas önéletírását kilenc fejezetre tagolta, életének - főként meghurcoltatásának - különböző helyszínei alapján. Az Erdélyi sorsvallató egy be nem fejezett önéletírás, mert Varró János az 1968-as események taglalásánál félbehagyta az írását. Varró János visszaemlékezésének számomra legfontosabb tanulsága, hogy a diktatúra időszakában bárkit, bármikor be lehet csukni, meg lehet verni, meg lehet alázni, tönkre 26 Varró 2008. 152-153. o. 27 Uo. 156. o. Később a börtönben Varró János megkérdezte Dávid Gyulát, hogy miért vallott ellene, mire ő a következőket mondta, Varró szerint: „Hónapokig vallattak, hogy elismerjem, de szilárdan kitartottam, hogy ilyenről mi soha nem beszéltünk. Aztán egy éjszaka kiszedtek az ágyból, felvittek a vallatószobába, rám irányították a lámpát, ordítoztak, káromkodtak, hogy hányszor kérdeztek, s mindig tagadtam, hát nézzem meg, Varró János őszintén bevallott mindent. Én meg voltam győződve, hogy velem egyszerre titeket is letartóztattak, s összeroppantam. Már nem volt erőm semmire, s csupán azt akartam, hogy ha már titeket elítélnek, engem is ítéljenek el veletek együtt. Ezért írtam alá a jegyzőkönyvet. Bocsássatok meg, nem sejtettem, hogy ez lesz belőle." 159. o. 28 P. Sebők A. 29 Különféle okok miatt a kézirat és a megjelent kötet nem teljesen fedi egymást, néhány mondatot kihagytak belőle. 30 Varró János hozzátartozói, volt barátai a mai napig nem értik, hogy miért nem árulta el nekik, hogy már 1988-ban elkészült a visszaemlékezésével. Sípos Zsoltnak halála előtt megemlítette a visz- szaemlékezését, és azt is kérte, hogy adják ki. Abrahám Sándomé Kun Eszterrel 2010. január 22-én készített interjú alapján. Az interjú teljes szövege a szerző archívumában található. 31 A Teleki László Alapítvány Könyvtárában a 762/1988. jelzet alatt található az Erdélyi sorsvallató. 95
