Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai (Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi 56-os utolsó vallomása)
és Dsida Jenő sírjának rendbehozatala jutott.13 14 November elsején Lakó Elemér és Varró János nem volt a temetőben, mert az egyetem egész tanári karát gyűlésre hívták annak érdekében, hogy hűségükről biztosítsák a Román Munkáspárt (RMP) akkori főtitkárát, Gheorghiu-Dejt. Dávid Gyula nem tudott a gyűlésről, ezért a diákjaival kiment a temetőbe és virágokat vittek, gyertyát gyújtottak az általuk gondozott síroknál. A diákok más csoportjai eközben Reményik Sándor sírjánál koszorúztak és szavaltak, majd elénekelték a Székely himnuszt a Securitate emberi előtt. Dávid Gyula elmondása szerint a diákok egy része „az egész temetői akciót úgy értelmezték, hogy halottak napján tisztelegniük kell a forradalomban elesett fiatalok emléke előtt. Egyik-másik fekete szalagot és kokárdát viselt. (...) Másnap mondta be a Szabad Európa Rádió, hogy az egyetem diákjai tüntettek a Házsongárdi temetőben a magyar forradalom mellett. Ez igaz, mondtam én, a tüntetés kivételével, mert az egésznek tényleg az volt a célja és az érzelmi tartalma, hogy kifejezze a forradalommal való szolidaritásunkat. "u Ezért az akcióért az 1957. március 13-ra virradó hajnalon letartóztatták Dávid Gyulát. Borcsa János írásában kiemelte, hogy Varró János már 1956 novemberében felfigyelt arra, hogy Szilágyi Domokos viselkedése megváltozott, ami egybecseng a Szilágyi Domokos- dosszié 2006-os megnyitása óta nyilvánosságra került információkkal.15 Varró János és felesége ebben az időben már biztosan tudta, hogy a Securitate megfigyelése alatt állnak.16 Ezek után Varró János is várta a letartóztatását.17 „A Dávid Gyula letartóztatását követő napokban elkészítettem »börtöncsomagomat«, váltó fehérneműt, törülközőt, szappant, fogkefét, tűt, cérnát, s minden éjjel vártam, hogy értem jönnek, hiszen tudtam, hogy Dávid Gyula semmivel sem »bűnösebb«, mint én. "18 Varró Jánosról a Securitate által beszervezett „Gyurka" fedőnevű ügynök, aki Varró Katalin bizalmasa volt, már jóval korábban, 1956 novemberében is adott jelentést.19 Varró Katalin ellen ebben az időben felderítő 13 Ezekre az eseményekre Dávid Gyula másként emlékszik. Dávid Gyula tartott előadásokat a másodéves magyar szakos hallgatóknak „s akkor találtam ki-és nyertem el ehhez a tanszék jóváhagyását is -, hogy »Városnéző tanulmányi séták« címszó alatt megismertetem a diákcsoportot Kolozsvár magyar irodalmi nevezetességeivel. (...) Aztán meg a Házsongárdi temetőbe mentünk, meglátogatni azokat a sírokat, amelyekről azt gondoltam, hogy ismerniük kell. A temetőn végigsétálva láthattuk, hogy sajnos elég sok elhanyagolt sír van, melyben írók nyugosznak. Akkor fogalmazódott meg bennünk az ötlet: minthogy közeleg a halottak napja, illenék nekünk ezeket a sírokat rendbe tenni, hiszen család nélkül maradt íróknak végeredményben az irodalom szakosok a hozzátartozóik. (...) így indult, talán kétszer mentünk még a temetőbe október 23-a előtt és után is, letakarítottuk a sírokat. November 1-jén, halottak napján természetszerűen adódott, hogy virágot vittünk rájuk és gyertyát is gyújtottunk." P. Sebők Anna: Az erdélyi 1956-os per. Beszélgetés az egykori rab Dávid Gyula irodalomtörténésszel. Kortárs, 2001. 10. szám, www.epa.oszk.hu/00300/00381/00051/sebok.htm, utolsó letöltés: 2010. január 6. 14 Uo. 15 Borcsa János: Varró János hagyatéka. Székelyföld, 2009.1. szám 179. o. 16 Varró Katalin a következőket mondta az ügynöknek: „biztos, hogy ők [a Varró család] most megfigyelés alatt állnak". A jelentés dátuma: 1957. március 23. Bottom 2006. 237. o. 17 Egy 1958. május 8-án készített ügynöki jelentés szerint Lakó Elemér a következőket mondta: „Azután amikor Dávid Gyulát letartóztatták, ő - Varró - nagyon félt. Beteg volt, idegileg, Nyugatra akart szökni Jugoszlávián keresztül. Addig nyaggattam, hogy maradjon itt, amíg nagy nehezen sikerült [lebeszélni]." Bottom 2006. 331. o. 18 Varró 2008.114. o. 19 Az ügynök Varró Jánosról és Gazda Ferencről készült jelentése után a Securitate a következő feladatot adta ki: „Mivel »Gyurka« ügynök nagy bizalomnak örvend a nevezett Gazda Ferencnél és Varró Katalinnál, velük beszélgetve állapítsa meg konkrétan, hogyan fejtik ki lázító tevékenységüket egyes magyar nacionalista elemek körében a magyarországi események hatására (...)." Bottom 2006.191. o. 93
