Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai (Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi 56-os utolsó vallomása)
Rigó Róbert Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi 56-os utolsó vallomása Tanulmányom első részében Varró János személyét mutatom be, majd az 1956-os erdélyi eseményekben játszott szerepét és elítélésének körülményeit. Ezt követően tárgyalom magát a „sorsvallatót", Varró János be nem fejezett önéletírását. Végül megemlítem Varró János kecskeméti munkásságát és emlékének ápolását is. Varró János 1927. november 21-én született Marosvécsen egy szegény, négyholdas parasztcsalád harmadik gyermekeként. Tehetségének, tanítónőjének és családja áldozatvállalásának köszönhetően Marosvásárhelyen a Református Kollégium diákja lett, majd Kolozsváron tanult a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán. Tanulmányai befejezése után itt lett tanársegéd, majd 1957 szeptemberétől adjunktus. 1958 augusztusában a doktori disszertációján az utolsó simításokat végezte, amikor 26-án a Securitate letartóztatta. A kolozsvári katonai bíróság 1959. február 16-án 16 év börtönre ítélte, az 1956-os magyar forradalom alatti „ellenséges magatartása" miatt. Innét a szamosújvári börtönbe vitték, majd 1959 szeptemberében a Duna-delta különböző kényszermunkatáboraiba, ahonnét közel hat év után, 1964. július 28-án szabadult. Ezt követően visszatért Kolozsvárra, ahol szeptembertől kishivatalnoki - egy vállalatnál számlázói - munkát kapott. Nem taníthatott, nem írhatott, kutatói munkáját sem folytathatta. 1965 tavaszán, miután meghalt Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára, az új főtitkár Nicolae Ceaujescu lett, vezetése első lépései közé tartozott a múlt hibáinak feltárása, ami liberálisabb hangulatot hozott a korábbi éveknél. Ebben a légkörben Varró János is visszakapta közlési jogát, így 1966 őszétől a marosvásárhelyi Igaz Szóban publikálhatott, majd más folyóiratokban is. Varró János 1965-ben kérvényezte a kolozsvári egyetemen, hogy a korábban leadott kandidátusi disszertációját megvédhesse, de kérését elutasították. 1967-ben a kolozsvári egyetem magyar tanszékére versenyvizsgát írtak ki doktori képzésre, ahová felvételt nyert. Az újabb disszertációját Benedek Elek munkásságából írta, amit a Tudományos Tanács is jóváhagyott. 1968 tavaszán letette utolsó doktori vizsgáját és bemutatta disszertációja egy részét, amikor kiderült, hogy a minisztérium nem hagyta jóvá a disszertáció témáját. A döntés ellen fellebbezett, amire soha nem kapott választ, tehát a román hatóságok megakadályozták, hogy Varró János tudományos fokozathoz jusson. 1969-ben a kolozsvári katonai bíróság újratárgyalta Varró János ügyét és felmentette a korábbi vádak alól. 1970-ben az újonnan felállított kolozsvári Dacia Könyvkiadó magyar osztályának szerkesztője lett, ahol több mint háromszáz magyar nyelvű kiadványt 90
