Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Kucserka Zsófia: Regények, vég nélkül (A Különös házasság és a regénybefejezés)
A koherens és egységes történetet felépítő olvasói eljárások könnyen magyarázhatónak tűnnek olyan olvasáselméletek felől, mint például az iseri elmélet.10 Ugyanakkor, mivel Iser az olvasás általános elméletét igyekezett felállítani, így ebben a konkrét esetben (vagyis egy kettős lezárású regény befogadásában működő olvasási eljárások leírásakor) sem mondhatunk elmélete alapján mást, mint hogy az olvasás általában így működik: koherenciára törekszik. Ha viszont kíváncsiságunk egy adott történeti kontextusban megfigyelhető konkrét jelenségre irányul, akkor ezzel kapcsolatban ez az elméleti keret meglehetősen szűkszavúnak bizonyul. Annak a kérdésnek a vizsgálatában - hogy hogyan értelmezhető a Mikszáth-próza kései szakaszában beállott poétikai változás, amely a regények végét érinti, illetve, hogy ennek a változásnak milyen összefüggései lehetnek korabeli olvasói eljárásokkal - sokkal termékenyebbnek látszik egy olvasástörténeti jellegű megközelítés. Az olvasástörténeti vizsgálat nem annyira az olvasás általános elméletét próbálja meg leírni, hanem inkább a történeti kontextus által meghatározott konkrét olvasási gyakorlatokat és a különböző olvasói szöveghasználatokat elemzi.11 Úgy tűnik, hogy a kettős befejezés a Különös házasság esetében eltérő olvasási stratégiák számára egyaránt olvashatóvá teszi a szöveget. Tulajdonképpen három olvasási minta nyomait találjuk a regény szövegében, és ez a három olvasói eljárás fedezhető fel a regényről írott értelmezésekben, kritikákban is. (1) A szerelmi szálat központinak tekintő, a szerelmi szál mentén olvasók általában azt a befejezést választják, amely szerint a hősök megszöknek, és boldogok lesznek. (2) A társadalmi vagy egyházi, egyházpolitikai szempontot elsődlegesnek tekintők számára a főszereplő halála válik a regény végévé.12 (3) A harmadik olvasásmód érzékeli az eldöntetlenséget, és reflektál a regényzárás bizonytalanságára. A kérdés - melyet jelen dolgozat feltesz - problémafelvető jellegű: vajon milyen történeti magyarázat adható arra, hogy a regény poétikai felépítése három különböző olvasási igényt is kielégít? Hogyan értelmezi egymást a szöveg történeti kontextusa és poétikai felépítése? A Mikszáth-próza történetépítésében beállott változás tulajdonképpen csak a regények lezárását érinti, és abban is elsősorban csak a szerelmi szál befejezését. Maguknak a regényeknek a poétikai felépítése, elbeszélési stratégiái lényegében hasonlóak maradnak a korábbi elbeszélésekhez. Egy egészen specifikus változásról van tehát szó, ami nem annyira a romantikából a realizmusba való átlépéssel ragadható meg mint inkább érmék a speciális, csupán a történetlezárásban megfigyelhető változásnak az elemzésével. A kései regények (csakúgy, mint a korábbiak) beindítják azt a történeti sémát, amely széII. Olvasói elvárások és regénynarráció lű Lásd erről Hajdú Péter: „A regény egységességéről.", in: Az elbeszélés módozatai, szerk.: Józan Ildikó, Kulcsár-Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály. Osiris, Budapest, 2003. 11 Roger Chartier elméleti és történeti munkáiban egyaránt arra hívja fel a figyelmet, hogy nem létezik sem absztrakt olvasó, sem pedig absztrakt, anyagiságától, egyediségétől megfosztott irodalmi mű. Chartier szerint kutatásunknak a szövegek konkrét használati módjaira kell irányulnia. Konkrét olvasók konkrét befogadási eljárásait kell szemügyre vennünk, mert ezek az olvasási módok/maga- tartások/eljárások soha nem függetlenek a szöveg jelentésének létrejöttétől. Lásd Roger Chartier (szerk.): Pratiques de la lecture. Payot & Rivages, Paris, 2003. 12 Lásd például Kráhl Vilmos: Mikszáth a jogász. Budapest, 1941. A jogi szempontból közelítő értelmező számára nyilván kevésbé érdekes a szerelmi szál története. Kráhl a halált tekinti egyértelmű regényvégnek: „A nagy harc végül is kimeríti Buttler erejét, és a regény azzal végződik, hogy Buttler tragikus áldozata lesz az eredménytelen küzdelemnek. Belehal a küzdelembe, és vele kihal a gróf Buttler család Magyarországon." Idézi: MKOM, 14., 266. o. 53
