Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - Szűgyi Zoltán: A lélek elindul
Szügyi Zoltán A lélek elindul lefejti magáról a gyalázatos beszédet lehámozza a haragot hazugságot leveti a gyarlóságot és lábaira felhúzza az alázatot fejére a jóságosságot teszi alsófelsőtestét türelemmel fedi- szelídség lesz inge — sfólébük a szeretet palástját teríti és amikor úgy érzi az értelmet meghaladó békesség uralkodik már könyörületes szívében elindul lassan kimérten magával csak a szép kert emlékét viszi- mert neki szép volt a kert s a fű is napégettefoltosan és betegen a diófa alatta a roskatag paddal és a ciprust beszövő borostyán a rozsdás szeder 28
/
