Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 4. szám - VEKERDI LÁSZLÓ (1924–2009) - Szépe György: Vekerdi-miniatűrök

besorolni ezt a mozgást. Én inkább azt hiszem, hogy ezeken az eseményeken annyira jelentős szellemi értékek nyilvánultak meg, hogy a kategorizálok inkább lepkehálóval szerették volna befogni a zümmögő értelmiségieknek ezt az áramlatát, mint T betűs taktikázással.

A magyarországi szemiotikái mozgalomról írva említettem a korabeli rendszerelméleti mozgalmat: „Ne maradjanak említés nélkül a rendszerelméleti mozgalomnak azok a tagjai, akiktől sokat tanultak a szemiotikusok is: Hajnal Albert, Kindler József, Kiss István és Szűcs Ervin, valamint Vekerdi László, akit ide sem - sehova sem - lehet besorolni, mert ő valahogy ott lebegett a legtöbb akció mögött, mint »a korszak lelkének jobbik fele«. "l

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Közoktatási Bizottsága által kezdeményezett közoktatási reformmozgalmat Szentágothai János, az Akadémia akkori alelnöke (későbbi elnöke) irányította. Ennek a szertágazó munkálatnak a záródokumentumát - minden hátsó gondolat nélkül - „fehérkönyv"-nek neveztük. (Erről legutóbb Kontra György munkájával kapcsolatban írtam.2) Ez a fehérkönyv tartalmazta egyebek között annak a - hasonlóan interdiszciplináris - tanulmánygyűjteménynek a tanulságait is, amelyben az anyanyelvi nevelés ügyében rendkívül széles körű szerzői gárda fogott össze. Borítójának színe alapján ez utóbbi volt a „sárgakönyv".

A sárgakönyv szerzői közül itt csak azoknak a nevét sorolom fel, akik nem voltak hivatásos nyelvészek: Buda Béla (szociálpszichológus és kommunikációkutató orvos), Genzwein Ferenc (oktatásirányító matematika-fizika szakos tanár), Kelemen János (filozófus), Martinkó András (irodalomkutató), Mérei Ferenc (pszichológus), Montágh Imre (beszédpedagógus), Paczolay Gyula (vegyészmérnök), Ujfalussy József (zeneesztéta), Varga Tamás (matematikus), Vargha Balázs (író és irodalomtörténész), Vekerdi László (művelődéstörténész) és Voigt Vilmos (folklórkutató).3

A kötetben a szerzők nevének egységes betűrendjében sorakoznak az egyénileg felkért és az intézményes okokból szereplők írásai. Tíz kiemelkedő gondolkodótól kértünk egyéni szakvéleményt, ezek egyike volt Vekerdi László tanulmánya.4

Ez a dolgozat: friss interdiszciplináris tájékozottságot mutató szakértői javaslat, művelődéstörténeti ihletésű invokáció, pamflet és társadalomkritika. Olyan irányban nyitja ki az ablakot (Ady Endre, Arany János, Fülep Lajos, Illyés Gyula, Karácsony Sándor, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Németh László, Petőfi Sándor, Sütő András, Szabó Magda, Szabó T. Atüla és Weöres Sándor világára),

1 Szépe György: A szemiotika diszciplínájáról és annak művelőiről (Megjegyzéssorozat). In: Janus, vol. X, fasc. 2, pp. 45-51; az idézet: p. 47 (Pécs, 2002 tavasz).

2 Szépe György: Az akadémiai közoktatási reform mozgatója. In: Frenyó István (szerk.): Kontra György. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet / Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Bp., 2008. pp. 66-75.

3 Szépe György (szerk.): Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Tanulmányok, szakvélemények, javaslatok. Tankönyvkiadó, Bp., 1976. 364 p. [Második kiadás: 1979]

4 Vekerdi László: Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséről. Lásd a 3. számú jegyzetet, pp. 305-327. [Nem tévedés: a tanulmány csaknem ugyanazt a címet viseli, mint a gyűjteményes kötet.]

91