Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 4. szám - Takáts József: Az elsüllyedt almező (A hatvanéves Lengyel Andrásnak, tisztelettel)
nélküli háromnegyed hasábos szócikkével a költő Vargha Gyula is, s néhány konzervatív irodalomtörténész-kritikus (Császár Elemér, Négyesy László, Kéky Lajos). Herczeg fölényét a többiekkel szemben nem szócikkének a terjedelme adja, hanem a műveiről írt önálló, terjedelmes szócikkek: egy hasábot kapott például Simon Zsuzsa című regénye és A három testőr című bohózata, fél hasábot a Bizánc, tizenkét sort Az élet kapuja. Azaz különös módon éppen arról a regényéről írtak ilyen röviden (más műveihez képest), amelyet ekkoriban terjesztettek fel Nobel-díjra. Mint az eddigiekből látható, a Magyar irodalmi lexikon a konzervatív-akadémiai irodalom „kodifikációját" végzi el. Vajon mekkora terjedelem jutott ugyanitt a nyugatosok- nak? Az ő szócikkeik hossza hasábban nem, csak sorokban mérhető. Mivel a szócikkek terjedelme részben az életrajzzal vegyített pályarajzból, részben bibliográfiai tételekből áll, pontos sorrendet nehéz megállapítani, inkább csak az arányokat lehet. íme: a fajvédő párthoz tartozó regény- és újságíró, Kádár Lehel szócikke tizenegy, Babits Mihályé tízsoros. Kosztolányi hatsoros életrajzánál hosszabb ismertetést kapott pl. Lampérth Géza, Komáromi János, Mécs László, Szemere György, Sajó Sándor. A lexikonszerkesztők nézőpontjából a nyugatosok szellemi teljesítménye a magyar irodalom peremjelensége. Szegedy-Maszák Mihály azt írta nemrég egy bírálatában, hogy a „húszas évek maradi irodalmában - Klebelsberg, Horváth János, Szekfü vagy akár Hankiss János szemében - már nem Herczeg, hanem Tormay Cécile számított irányító egyéniségnek, aki nem az 1918-19-ről szóló Bujdosó könyvöd »alapozta meg hírnevét«, hiszen az Emberek a kövek között (1911) néhány éven belül öt idegen nyelvű kiadást ért meg, s A régi ház (1914) című önéletrajzi családregény, a pesti német polgárság magyarosodásának története megkapta az Akadémia Péczely-díját, és hamarosan kilenc nyelven jelent meg."17 A felsorolt személyek esetében ez igaz lehet. Ám a Magyar irodalmi lexikon arról tanúskodik, hogy a húszas évek maradi irodalmának központi szerzője egyértelműen Herczeg Ferenc volt. (Az 1925-ös Nobel-díj-jelölés is ugyanerről tanúskodik.) A lexikonban Tormay Cécile szignó nélküli élet- és pályarajza húszsoros. Meglepőbb, hogy az írónő a Lengyel által elemzett 1923-as Est Hármaskönyvében viszont nem kapott szócikket. Ennek feltehetően politikai oka volt: az 1921-22-ben megjelent Bujdosó könyv antiszemitizmusa. Az Est Hármaskönyvébe több olyan író-újságíró nem került be, akik antiszemita és/vagy fajvédő álláspontjukról voltak ismertek (vagy ilyen lapoknál dolgoztak), s a három évvel későbbi Magyar irodalmi lexikonba bekerültek: például Kádár Lehel, Komáromi János vagy Lendvai István. Őket az Est Hármaskönyve nem ismerte el íróknak - hogy megint Lengyel kifejezését használjam. A Benedek Marcell-féle Irodalmi lexikon a Vályi-féle Magyar irodalmi lexikon ellenlexikonának tűnik, s egyben az „irodalmi dualizmus" megvalósítójának. Alapvetően eltér az Est Hármaskönyvétől abban, hogy a könnyű műfajok, a szórakoztatóipari irodalom művelői jelentéktelen szerepet kapnak benne. S alapvetően eltér a Vályi-féle Magyar irodalmi lexikontól, mert ebben a szócikkgyűjteményben a nyugatosokra esik a kortárs magyar irodalom súlypontja. Az arcképmelléklet tizenegy élő író fényképét közli: Ambrus, Babits, Herczeg, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy, Mécs László, Molnár Ferenc, Móricz, Szabó Dezső. Az aláírás-melléklet tizenkét élő író szignóját közli: Ambrus, Babits, Benedek Elek, Heltai Jenő, Herczeg, Juhász, Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Rákosi Jenő, Szabó Dezső, Zilahy Lajos. Azaz Herczeg az egyetlen nem nyugatos szerző azok között, akiknek fényképük és aláírásuk is bekerült a lexikonba. A szócikkek közül azokat tekinthetjük kiemeltnek, amelyek portrégrafikát is magukban foglalnak. Tizenkettő van belőlük. A portrégrafikás szócikkek hosszúsága az alábbi rang17 Szegedy-Maszák Mihály: Megszakított folytonosság a magyar történelemben. Literatura, 2001/1. A világhálón: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/romsics.htm 47
