Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 3. szám - Kovács Krisztina: Térkép repedésekkel (Táj- és térképzetek Mészöly Miklós novellájában)
példái lehetnek. Az eredmény mégis egy mindkettő felett álló, az aktualizálástól távol maradó modell. A Che Guevara-naplót idéző betét a közelmúlt történeti eseményeivel foglalkozik, mégis a történeti időkoncepciók fölé emelkedő, ebben az időtlen tartományban körülrajzolható morál definiálását szolgálja. A mítosz napjainkban is alakuló jelenség, Mészöly számára a gerillaharcot mint erkölcsi választást jelentő problémaként jelentkezett. Egyik esszéként olvasható szövegében, a budapesti nem hivatalos Helsinki-fórumon mondott beszédében erről így beszélt: „ Azok közé tartozom, akiket annak idején Guevara vállalkozása - társadalmi és történelemfilozófiai vonatkozásai révén - íróként is megrendített és bátortalan reménnyel töltött el. [...] S elmondhatjuk, hogy a politika eszközei olyan erkölcstelenek, hogy velük szemben nehéz elképzelni erkölcstelen tiltakozást." A nemzeti felszabadító harc etikai megalapozottsággal való hitelessé tétele. Ez Közép-Európának nem idegen üzenet. Ha ugrunk, alattunk sincs háló, de identitásunk része, hogy ugranunk kell. „Olyan térség ez - mondhatjuk keserves poézissel -, ahol skizofrén premisszák nélkül csak lemenni képes a nap, de nem fölkelni... "68 Szimbolikus gondolkodás, amely a történeti időkereteken túl tartja össze az egymástól látszólag távol eső kis történeteket. így történik a Térkép repedésekkel zárlatában, ahol a „latrina-ügyek", az élesztővel feldúsított ürülékfolyam újra az olyan jól ismert Közép-Kelet-Európa-univerzumba vezetnek. Jaroslav Hasek és Egon Erwin Kisch k. u. k. hadseregének latrinaéletképei elevenednek meg. Hasonló temporálisan szituált, mégis állandó közérzetként olvasható darabok Kisch novellái. Közülük az egyik, a Páratlan bűneset című, motívumában is idézi a Mészöly világába szervesen épülő közös kulturális horizontot. A történetben Alois Davidek közlegény az őt büntető alezredes alól lopja ki az ürüléket a tábori latrinán. Az alezredes végül a tábori orvos által felírt hashajtó túladagolásába hal bele.69 A közép-kelet-európai abszurd bőségesen kínál hasonló példákat. A már megidézett Krleza-szövegvilágban a történeti ciklikusság a „zsigeri" körforgás párhuzamaként jelenik meg. A Filip Latinovicz hazatérésében a zsigeri „munkák" a civilizáció mozgását modellező aktusokként reprezentálódnak: ,,[...]s most minden bevégződött az emberi belekben, s ezt a mozgást és zabálást úgy nevezik röviden: élet a nyugat-európai városokban egy elaggott civilizáció alkonyán. "70 Az értelmezés lehetőségei azonban itt nem zárulnak rá a Kárpát-medencére. Hiszen a megidézett Guevara-napló szövegében nemcsak a hosszú és erőltetett menetelések (!), hanem a szkatologikus cselekvések, emésztés, ürítés is részletező leírásokban olvashatók.71 Grendel Lajos erről a kulturális horizontokat sűrítő közegről mint olyan mitologikus tudatú térről beszél, amely csak belülről érthető meg.72 Mészöly hasonló kisprózáiban olyan nézőpont- és időtechnikákkal kísérletezik, amelyekkel a vázolt új, a direkten történetmondó vagy anekdotikus réginél hitelesebb realista beszédmód megteremthető. A Térkép repedésekkel szövegében valóban antiutópisztikus és antiideologikus narratíva jön 68 Mészöly Miklós: A Guevara-jelenségtől Helsinkiig In: A negyedik út. Esélyek és kockázatok az ezredvég küszöbén. Történelmi-politikai esszék, tanulmányok. Életünk - Faludi Ferenc Alapítvány. Szombathely 2003. 153-155., 153. 69 Egon Erwin Kisch: Páratlan bűneset. Ford.: Tandori D. In: Uő. Ciánkáli a vezérkarnak. Vál. és szerk.: Tabák A. Zrínyi Katonai Kiadó. Bp., 1987, 44-55. 70 Krleza 1973, 37. 71 Che Guevara: Bolíviai napló. Ford.: Tabák A., Dombach M. Ulpius-ház Bp., 2006. 72 Jurij Lotman-Borisz Uszpenszkij: Mítosz - név - kultúra. Ford.: Pálfi A. Kultúra és közösség (1) 1988 1. sz. 3-19., 9. 98
