Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 3. szám - Adalékok az erkölcscsőszök nyilvános kivégzéseiről (Kurdy Fehér János beszélgetése Milorad Krstić-tyel, a Das Anatomische Theater alkotójával)

történik velem, inspiráló hatással van rám. Két nagy albumom is van, amelyben 1993-1994 között egyfajta rajzos naplót vezettem. Például az 1993. november 11-ei, csütörtöki bejegyzés Utolsó vacsora a Picasso Pointban, mint az én remake-em Leonardo nyomán, utalva az előző esti vacsorámra a kávézóban.

— Van TOP-listád a 20. század művészeiről?

— Nincs, de összeállíthatok egyet. Az első helyen Albert Einstein áll. Az ő 1905-ben felállított relativitáselmélete alapjaiban rázta meg a 20. század művészetét. „Tegnap meghalt az Idő és a Tér” - jelenti ki Marinetti a Futurista kiáltványban 1909-ben, Newton és Euklidész abszolút idejére és terére célozván, melyet Einstein elmélete megszakított, „kitárva a lehetetlen rejtelmes kapuit”. Einstein gondolatát követve a kubisták bevezetik a negyedik dimenziót a képbe - az időt. A megfigyelt tárgy körül mozognak, és a megfigyelés pontjától, sebességétől és irányától függően relativizálják a megfigyelt tárgy formáit a képen. Senki nem „követte" jobban a „tér elgörbülését" Picassónál. Az sem véletlen, hogy azokban az években (1908) kezdi el kísérleteit Schoenberg az atonális zene terén, Kandinsky (1910) pedig az első absztrakt akvarelljét készíti el. A kép terének a destrukcióját Malevics „pecséltelte" meg a Fekete négyzet fehér alapon című művével (1915), Duchamp, Fountain-piszoár című alkotásával (1917) pedig a „relativitást" a szobrok világában is demonstrálta.

A második helyet Sigmund Freud kapja. 1900-ban jelenteti meg az Alomfejtés című művét, amelyben az álmokat úgy írja le, mint a „királyi utat" a tudatalattiba. A pszichoanalízis elméletével, valamint a terapeutatechnikával, beleértve a szabad asszociáció használatát, közvetlenül hatott a szürrealista mozgalomra. Freudnak az a meglátása, hogy a szexualitás az elemi kreatív erők ellenállása a destruktív Thanatosz ellenében, mely rejtetten mindenhol megtalálható körülöttünk (ha olyan fantáziadúsak vagyunk, mint Örkény, akkor még a csuklós buszokban is), biztos kihatott a 20. század művészetére. Allan Jones széke, asztala és kalaptartója női alak formájában, Christo óriási fallosz alakú léggömbje a Dokumenta 4-en stb. A freudi szexualitás meglátása a mai időkben módosult, mert mára elveszítette rejtelmességét. A szexualitás szinte ordít az utcai nagy bildboardokról, a magazinok címlapjairól, a mozikból, a tévé és komputer képernyőiről.

Vlagyimir Iljicset, aki a művészektől azt kéri, hogy a proletariátus felszabadításáért álljanak az osztályharc szolgálatába, a harmadik helyre teszem. Mert tény, hogy az orosz avantgárd abban a hitben, hogy lehetséges a világ esztétikai, etikai és erkölcsi átértékelése, az októberi forradalom után megteremtette az addig nem látott propaganda művészetét. A művészet elárasztotta az utcákat és tereket, úgy összekeveredett a néppel, mint addig soha még. Eközben tartós értékű művészeti alkotások születtek. Említeném Tatlin III. lnternacionálé emlékművét, El Lissitzky plakátjait, Pudovkin Anya című filmjét. Eizenstein Patyomkin páncélosa, Meyerhold színházi darabjai, Rodcsenko fotókollázsai, Dziga Vertov Cinema Veritéje, Majakovszkij versei és drámái, Malevics, Ivan Puni és Ljubov Popova képei ugyanúgy, mint Anna Ahmatova versei, Aleksandr Vvedensky és Daniel Harms szürreális drámái stb. Az, hogy a modem művészet eme fényes korszaka Sztálin idejében és a lehető legkegyetlenebb módón ér véget, már egy másik történet.

Ami a 20. század későbbi művészeit illeti, lehetetlen felsorolnom a húsz jegjobbat úgy, hogy meg ne károsítsam valamelyik kedvenc alkotómat, viszont felsorolhatom a három magyar festőt, akik véleményem szerint a 20. század egyetemes elitjéhez tartoznak: Rippl- Rónai, Kassák és Moholy-Nagy.

— Szerinted mi volt a 20. század legnagyobb erejű művészeti mozgalma?

84