Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Utassy József: Csönd hull; Csoda kell (versek)
Csoda kell! Engedd kivillanni szoknyád alól térded, fürödj meg szemem tavában, nézd, ragyogok érted: engedd kivillanni szoknyád alól térded! Szél barátom és én megleljük a módját: amikor átmégy az utcán, rád borítjuk szoknyád, szél barátom és én megleljük módját. Csoda kell, csoda kell terekre, utcákra, nagyon kell már egy kis csoda, lelkünk hogy fölrázza: csoda kell, csoda kell terekre, utcákra! A tarka sokaság mind pénz után lohol, ám a boldogság madara itt lobog vállamon: a tarka sokaság mind pénz után lohol. Barát barát mellett suhog el szótlanul, ez magazint olvas, az sír, amaz jiddist tanul: barát barát mellett suhog el szótlanul. Lófrál a közöny, mint Delhiben szent tehén — Borítsuk rá ezt a szoknyát kedvesemre, te szél: lófrál a közöny, mint Delhiben szent tehén.
