Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
kapcsolatokkal rendelkezett, elismert orvos volt a városban, mert ártatlansága miatt éppen úgy elítélhették volna őt is, mint sok más vádlottat. 4. Varga Gergely ügye A Magyar Államrendőrség Kecskeméti Főkapitánysága Politikai Rendvédelmi Osztályának a tevékenységére vonatkozóan több ügy is sok információt tartalmaz, ebből a szempontból az egyik legérdekesebb ügy Varga Gergelyé, aki önmagára nézve egészen döbbenetes és irracionális vallomást tesz. Varga később levelet írt a NOT elnökének, amelyben pontosan rögzítette, hogy mi is történt vele a rendőrségen és hogyan hallgatták ki. Varga Gergelyt37 Klein Ignác jelentette fel a politikai rendőrségen. Kleint állítása szerint 1944-ben Varga feljelentése alapján vitte el a lakásából a Gestapo. Klein azt is állította, hogy „miután engem elvittek Varga felkereste a feleségemet, akitől 200 pengőt zsarolt ki. A pénzt azzal az indokkal kérte, hogy engem ütnek, vernek és ezt ő, mint Gestapo megbízott el tudja intézni." A politikai rendőrségen Moskovits Miklós 1945. május 11-én hallgatta ki Vargát. A jegyzőkönyvben a következő kijelentések szerepelnek: „A Gestapo besúgójaként működtem. (...) Bár én zsidókról semmi rosszat nem tudtam, mégis rögtön azt a feleletet adtam, hogyne tudnék. Vannak többen is, akik kijelentették, hogy amikor a németek kimennek, minden magyar ember hátába beleégetik a horogkeresztet. (...) Először Klein Ignác Mária krt. 7. nevét mondtam be, a besúgásért rögtön megkaptam a 200 P-t a Gestapótól. (...) Később elmentem Klein Ignác feleségéhez, akit megzsaroltam avval, hogy ha ad nekem 200 P-t, akkor nem engedem a férjét ütni, verni és főleg kivégeztetni. (...) Felesége kétségbeesetten rohant a szekrényhez és közben sírva hangoztatta, hogy nagyon szegények, csak ennyi kis megtakarított pénzük van, de a pénzt azért rögtön ideadta. Kleinné, tovább könyörgött nekem, hogy férjét, aki kenyérkereső volt, akit ő úgy szeret mentsem meg. Én mindent megígértem, bár tudtam azt, hogy én a Gestapónál a besúgáson kívül nem tehetek semmit." A jegyzőkönyv szerint Varga két nappal később Halász Artúrt is megfenyegette, hogy ha nem ad neki 300 pengőt, elviteti a Gestapóval. Ezek után Spitzer Dezsőt is megzsarolta 200 pengővel, majd meg akarta zsarolni Spitzer Vilmosnét is 1500 pengővel, de ő nem ijedt meg és nem adott pénzt. Végül egészen döbbenetesen zárul a jegyzőkönyv: „Később rájöttem arra, hogy ez egy nagyon aljas csúnya foglalkozás. Nem akartam tovább besúgó lenni. (...) Vallomásomat minden kényszer nélkül az igazságnak megfelelően tettem meg. Bűnösnek érzem magam és ezért szenvedni akarok." Ezt követően Vargát május 16-án előzetes letartóztatásba helyezték. A népbíróság 1945. július 3-án tárgyalta Varga Gergely ügyét. A tárgyaláson csak egy tanú volt, a sértett Klein Ignác. A tárgyalás kezdetén Varga elmondta, hogy nem bűnös, nem jelentette fel Kleint. 1944 őszén a Gáspár András utcai lakásán megjelent egy magyar civil egyén és Kleint kereste. Klein könyvkereskedőnek ebben az épületben volt a csereboltja és megkérte őt, hogy ha bárki keresi, küldjék a Mária utcán lévő lakására. Az érdeklődőnek ő megadta a címet. Az egyén elment, majd nemsokára visszajött egy német tiszttel és „pisztolyt fogtak rám így kényszeríttettek arra, hogy velük menjek és mutassam meg Klein Ignác lakását". Varga állítása szerint kényszer hatása alatt ment velük, és mutatta meg Klein lakását, többet nem tud az esetről, mert elengedték. Állítása szerint soha nem volt a Gestapo besúgója. Arra a kérdésre, hogy miért mondott mást a rendőrségi kihallgatás során, azt válaszolta, hogy „való igaz, hogy az elémtárt nyomozati vallomást szóról-szóra így tettem meg a rendőrség előtt, amint azt előttem most felolvasták, de erre kényszerítve voltam, mert a kihallgatásom során háromszor megvertek". 37 Varga Gergely 1902-ben született, háromgyermekes családapa, hentessegéd. 73
