Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye

Liszka György a továbbiakban a meneküléséről beszélt a kihallgatási jegyzőkönyv szerint. „1944. október 9-én menekültem édesanyámmal és dr. Horváth Ödön25 családjával Székesfehérvárra", édesapja még Kecskeméten maradt, csak később ment utánuk. „Innen Balatonlellére, majd Keszthelyre mentünk. December 4-én tovább mentünk Vasvárra." Liszka György az édesanyjával vonattal indult Grazba, ott akartak letelepedni, de csak Bécsújhelyig jutottak és ott maradtak 1945. január 6-ig. „1945. jan. 6-án a németek minden férfit 16 évtől felfelé befogtak hadimunkára." Liszka Györgyöt is elszakították édesanyjától. Vonattal Josefstadtba vitték, ott egy kaszárnyában elszállásolták, és innét vitték őket naponta dolgozni.

Liszka György népbírósági tárgyalása 1945. szeptember 15-én volt. A népügyész szerint a vádlott a 81/1945. M. E. rendelet 13. § 4. pontjába ütköző háborús bűncselekményt26 követett el, mert mint magyar állampolgár belépett az SS kötelékébe, és ott egy ideig szolgálatot teljesített. A tárgyaláson Liszka a menekülésére vonatkozóan és az SS-ben játszott szerepéről itt is hasonlóan nyilatkozott, mint a rendőrségen. Egyes részeket részletesebben bemutatott. Kifejtette, hogy kényszer hatására lépett be az SS-be, mert aki nem lépett be, azt félholtra verték. Február 3-án egy magyar tiszt igyekezett meggyőzni őket, hogy lépjenek be az SS-be. Akik Josefstadtban nem akartak belépni az SS-be, és ezt nyíltan kimondták, azt a németek elvitték és alaposan elverték. „Mikor láttuk, hogy azok a fiúk verve és összetörtén térnek vissza, valamennyien megijedtünk és jelentkeztünk belépésre." Liszkát a gazdasági hivatalba osztották be, emellett tolmács is volt, mert jól beszélt németül. A foglyokkal erődítési munkákat végeztettek. Liszka György egy cseh munkaszolgálatossal tervezte a szökést, aki civil ruhát adott volna neki, de nem volt ott a megbeszélt helyen. így Liszka 1945. március 15-én egyedül szökött meg, és sebesült német katonának adta ki magát, mert jól beszélt németül. Mikor az SS igazoltatta, nem voltak papírjai, „itt elfogtak az SS katonák s mivel nem tudtam magam igazolni, bevittek egy őrszobára. Elkezdtek vallatni, megvertek, s két fogam kiverték. Addig vallattak, míg rájöttek, hogy Josefstadtból vagyok szökevény s visszavittek." Ezek után Liszkát egy büntetőszázadba osztották be. Később a magyar 44-es tábori tüzérek egyik tisztje megengedte, hogy velük menjen, így sikerült megszöknie az SS-ből. Április 28-án került Ramsitzba, itt hallotta, hogy a mai Alsó- Ausztriában található Krumauban kecskemétiek vannak, ezért május 3-án átment oda és ott találkozott Kecskemét város volt tűzoltóságával, akik ide menekültek a felszereléssel együtt. Itt találkozott Papp István tűzoltóparancsnokkal és Kovács Gergellyel, a helyettesével is. Megbeszélték, hogy együtt hazajönnek Kecskemétre. Itt Liszka az oda kitelepített Weiss Manfréd gyár különítményénél helyezkedett el mint gyári munkás. Itt dolgozott 1945. augusztus 3-ig, ekkor indult haza Kecskemétre a tűzoltókkal. Liszka elmondta azt is, hogy szüleitől teljesen elszakítva, egyedül volt, és kényszer hatására lépett be az SS-be, mert aki nem lépett be, azt félholtra verték. Többször is megszökött, tehát nem akart SS- katona lenni.

Papp István tűzoltóparancsnokot tanúként hallgatták ki, aki elmondta, hogy Krumauban találkoztak Liszka Györggyel. „Szedett-vedett, rongyos ruhában volt, kiéhezve, gondozatlan

25 Dr. Horváth Ödön 1901. november 26-án született Lajosmizsén. Az első világháborúban tartalékos főhadnagyként harcolt, majd jogi végzettséget szerzett. 1925-től a Kecskeméti Közlöny politikai napilap tulajdonosa és főszerkesztője lett. A német megszállást követően, 1944. április 26-án Kecskemét főispánjává nevezték ki. A háború után visszatért Kecskemétre, a népbíróság elé állították, de a perirata elveszett. A NOT egy év börtönre ítélte, 1945. augusztusától előzetes letartóztatásban volt 1946. szeptember 16-ig, így azt letöltöttnek vették. 1956 decemberében hunyt el Kecskeméten. Pétemé 126. o.

26 Az 1945. évi VII. törvénycikk 13. § 4. pontja alapján vádolták, mely kimondja, hogy „háborús bűnös az is: aki magyar állampolgár létére a német hadsereg, vagy biztonsági szolgálat (SS, Gestapo stb.) kötelékébe lépett".

68