Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét (IV. 1945-től)
Áttekintést ad ez a Katona korabeli kecskeméti viszonyokról, ügyészi munkájának ágazatairól, hivatali tevékenységének korábbi ismertetéseiről és sok példával iratainak nyelvi jellegzetességeiről. Csatlakoznak a tanulmányhoz Katonától írt instanciák, úriszéki fenyítő iratok, polgári perek iratai, egy közigazgatási, több ügyészi irat, bírószéki jegyzőkönyvi részletek és egy úriszéki ülés Katonától vezetett jegyzőkönyve.19 Emlékház Katona szülőházán 1883-ban emléktáblát helyeztek el, 1906 után kijavították rajta a születési évet, arra azonban egyelőre nem került sor, hogy a házat, amely már 1850 (?) óta nem volt a család leszármazottainak tulajdonában, a költő relikviáit őrző és kiállító emlékhellyé alakítsák. Katona-kiállításokat másutt rendeztek, így például 1930-ban a múzeumban, ezeknek az anyagát azonban nem őrizték meg. Ezért amikor 1970-ben a múzeum megkapta állandó Katona-kiállítás számára az épületet, nemigen volt mit kiállítani. Egy 19. század elejéről való szövőszék, rajta megszőve a Pesten tanuló Katona Józseftől lerajzolt szövőminta érzékeltette a családi hátteret, egy szintén abból a korból való íróasztal az ügyészi hivatalt. Egyetlen tárgy, egy óntányér volt bizonyíthatóan a Katona családé, egy ceruzacsonk föltehetően Katona Józsefé. Kéziratainak másolata, műveinek példányai és számos színpadkép tette színessé a kiállítást.20 A házat azóta átalakították, a kiállítást átrendezték. 1991-ben kialakított formájában a magyar színháztörténetben helyezi el Katona életművét a tárlókban könyvekkel, a falakon fénymásolatokkal bemutatva. A Fűzi László által írt kiállításvezető terjedelemben is, de főként színvonalban messze meghaladja az ilyen jellegű kiadványokat, méltán foglal helyet a Katona-irodalom figyelemre érdemes művei között is.21 Szótár és bibliográfia Katona születésének 200. évfordulóját országos figyelemtől kísérve ünnepelték Kecskeméten. Az emlékülésen fölolvasták a köztársaság elnökének levelét Kecskemét ünneplő polgáraihoz és a miniszterelnökét a nemzetben gondolkodásról és a függetlenségről. Ezeket és az elhangzott előadások szövegét angol, német és francia nyelvű összefoglalókkal jelentette meg a Színháztudományi Szemle.22 Az évforduló alkalmából a Katona-irodalom két alapvető fontosságú műve jelent meg Kecskeméten: Beke József Bánk bán-szótára és Lisztes László Katona József-bibliográfiá]a, mindkettő a Katona József Társaság kiadásában. Megközelítették korábban Bánk bán nyelvét a nyelvújításhoz való viszonya felől is, a kecskeméti tájnyelv felől is, de csak általánosságoknál maradva. Beke József szótárában föllelhető a dráma szövegében előforduló 2882 szó 4716 jelentésváltozata. Ezeknek mint19 KJ hivatali irataiból. Cumina VI. 87-118. Ebben a kötetben jelent meg Sümegi György: KJ múlt századi arcképei (119-136.) és Szendrő Ferenc: A Bánk bán munkásszínpadon (347-400.) című tanulmánya is. 20 Az Emlékház Katona-kiállítását 1971-ben Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa rendezte, a kiállítást bemutató füzete 1974-ben jelent meg a KJ Múzeum kiadásában. 21 Az 1991-i kiállítás rendező könyvét Pintémé Major Éva, a Bányai Júlia Gimnázium tanára készítette. Fűzi László könyve 1992-ben jelent meg. 22 200 éve született Katona József. (Az 1991. november 9-i kecskeméti emlékülés előadásai.) Színháztudományi Szemle 29. sz. 1992. 5-83. 58
