Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 12. szám - SZÁZÉVES A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP - Bacsa Gábor: A borzalom, a fajok eredete és a fantázia (Benes József „Figura-albumáról”)
körülményeit sejthetjük meg, tulajdonképpen azt, hogy miért nem embereket ábrázolnak a képek. A látvány háromféleképpen magyarázható. Festéstechnikai tényezők elősorolásával, a testfelületek eltérései és azonosságai nyomán kirajzolódó motivikus összefüggések végigkövetésével, valamint az állandó, a felületek sajátosságától első ránézésre függetlennek tűnő testfelépítés spekulatív megokolásával. A huszonegyedik századi kép-előállítási eljárások széles skáláját ismerő Benes nemcsak gyakorlati ismeretek, hanem az elvi lehetőségek, a jólneveltség és a tabudöntögetés, határátlépés stratégiáinak is birtokában van. Erről tanúskodik az album egyszer az akril, az olaj vagy a digitális nyomat médiumainak virtuóz alkalmazásával, másszor pedig a divatlapok, állathatározók, vagy éppen egy orvosi kórélettani szakkönyv festői portréábrázolástól határozottan idegen képanyagainak montírozásával vagy egyéb szabad felhasználásával. A műfajok és művészeti ágak szabályait, a különböző szellemi tevékenységek szuverenitását és hatékonyságát biztosító intézményi meghatározottságok szándékos szem elől tévesztése, kihasználása, az adományaikkal való visszaélés eleve lehetővé teszi, hogy a képek esetében torzszülöttekről, Frankenstein-féle gnómokról beszéljünk. Sérülésnek, roncsolódásnak láttatja a Benes-képek születését az a kép is, ahol a festékes felületbe ujjal húzott vonal, a festék elkenése hozza létre az alakot. Egy ilyen megállapítás az összes többi produktum genealógiájának mintáját nyújthatja. Ennek a sorozatnak azonban éppen az a különlegessége, hogy generatív erejének meghatározására minden egyes festmény képes ötletet adni, s így sokkal nehezebb feladat adódik: az ötletek, az okok rangsorolása. Ha úgy tetszik: az első számú létrehívó ok, az okok legnagyobb közös nevezőjének megjelölése.2 A Figura-képek alakjai (a háttereiken túl) felszíneik alapján különülnek el egymástól. Öltözék, ruha, védőfelszerelés, különféle bőrök, prémek, illetve azok hiánya, vagy nyálkahártya, belsőségek, hiány általi helyettesítése. Ezek azok az érzéki benyomások, amelyek a kép születésének formai-intézményi-elméleti magyarázata helyett tartalmi-anyagi gondolatmenetekben folytatódnak. Az „anything goes" (legkésőbb) avantgárd óta érvényes elve ugyanis az „adott körülmények között", illetve a „valamirevaló cél érdekében" kiegészítéseket is igényli. Ezeknek a motívumokra, érzéki felszínre ügyelő műveleteknek létrejöttével a befogadó azonban még mindig érezheti azt, hogy immár nem érthetetlen szörnyűségeket, hanem értelmen alapuló, de valamely megmagyarázhatatlan oknál fogva borzalmas formában megmutatkozó produktumokat szemlél. Ez az elméleti megközelítésre határozottan emlékeztet annyiban, amennyiben képes távol tartani az alkalmi, kontextusfüggő élményt és a vele járó borzongást és bizonytalanságot, a megérintett- séget: a tanulást. Egy ilyen művészeti teljesítmény azonban a jólneveltség és műveltség területein tűnhet elmarasztalhatónak a mindenkori befogadó szemében. Mindeközben a kérdéskör első számú hívószavának, a kultúrának etimonja, a latin 'cultivare' kifejezés éppen a termőföld termésre való alkalmassá tételére utal. Nem a termésre tehát, s így a művészeti tevékenységgel szemben támasztott, gyakran a jólneveltségből mint rutinból, eszköztárból levezetett értelmezhetőség igénye céltévesztés. Az adott év termését követnie kell a szántásnak, ami feldúlja az egyszer produktívnak bizonyult életközösséget. Az eke anyagában és létmódjában egyaránt radikálisan más és fájdalmas élmény az (ideiglenes!) bioszféra számára, az idegenség és összeférhetetlenség tapasztalatának hordozója. 2 A fenti tulajdonságcsoport tárgyalásakor meg kell említeni az így értett álprimitivizmus iskolát alkotó törekvéseit. Jean Dubuffet és Jean Fautrier művészete, az art brut kiemelkedő teljesítményeiként, általánosságban a gesztus, gyakorlatilag pedig a kolorit, a felület és alakábrázolás sajátosságai miatt mutatkozik a Benes-sorozat rokonának. 117
