Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 12. szám - SZÁZÉVES A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP - Kapócsy Anna: Kmetty János a Kecskeméti Művésztelepen

meg.20 Miután El Greco művei a Louvre-ban alulreprezentáltak, feltehetően Kmetty Greco iránti rajongása már itthon, Perlrott és Nemes Marcell hatására alakult ki. 1912-13-ra Perlrottnál is az addig „interpretált kópiákból" jól sikerült parafrázisok születettek, ameny- nyiben az eredeti klasszikus kompozícióktól ebben az időszakban került a legmesszebbre. Az 1912-14 között készült bibliai témájú műveinél a kubisztikus szerkesztés kerül előtérbe, melyek gyakran monokróm jellegűek. Felidézhetik Kmetty hasonló témájú műveit, ahol főleg a hideg kékek dominálnak (Kmetty: Mennybemenetel, 1913, MNG; Perlrott Csaba Vilmos: Siratás, 1910-es évek, Ferenczy M.). Ez tulajdonképpen szokatlan az alapvetően kolorista Perlrottól, akire többek között a fauve-ok, majd Greco expresszív színkezelése volt nagy hatással. Az egyik legkorábbi kubizáló műve 1911-ből (Leány gitárral, mgt.) még élénk színekkel párosul. Perlrott 1914-ben leírt ars poeticája szerint egy új, modem, natu- ralisztikus művészet alapkövét igyekezett lerakni. Ez lényegében összecseng Kmetty és a kortárs „Fiatalok" elképzelésével, mely az izmusok formanyelvét, Cézanne művészetét és a klasszikus értékeket igyekeztek valamilyen újfajta szintézisbe hozni. Úgy tűnik az első ilyen típusú művek 1912-13 folyamán születtek meg, melyek nagy része a Kecskeméti Művésztelephez, illetve az ott folyó közös műhelymunkához kötődtek.

20 Sümegi György: Nemes Marcell, a műgyűjtő. In: Cumania. Acta Museorum ex Comitata Bács- Kiskun, Kecskemét 1975, 275-304.

111