Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 12. szám - SZÁZÉVES A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP - Kapócsy Anna: Kmetty János a Kecskeméti Művésztelepen

szionista kiállítást követően mutathatók ki általánosan a magyar művészetben. A mű az elhivatottságtudat ritka példáját mutatja, ahol a művész az aktív, a művészetet és a társadalmat egyaránt megváltoztatni kívánó alkotóként lép fel. Az „egymást szögletesen átható síkok" szerkesztése az atmoszférikus festéssel szembeni állásfoglalásként értelmezhető. Ez a szemlélet tükröződik az 1912-ben festett, ma a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Kecskemét című festményen is, amely a maga nemében szintén úttörő jellegű volt, hiszen a látványalapú veduta-festészet megváltoztatására tett - egyik első - kísérletnek tekinthető. A kecskeméti városképek előzményét az a néhány 1911-1912 év folyamán készült városligeti tájkép jelenti, ahol már a konstruktív-geometrizáló képszerkesztés erősen dominál. A városligeti parkot ábrázoló művek, elsősorban a fák által teremtett, önmagukban hordozott geometrikus-ritmikus rendet bontották ki, a konkrét városi részleteknél nehezebb volt elszakadni a valóságtól, a motívumok sugallta atmoszférikus hatásoktól. Kmettynek ez többé-kevésbé sikerült. Különleges egyensúlyt hozott létre a natúra és a geometria között, miközben a szigorú rendet olykor fénypászmákban feloldó expresszív kompozícióval lazítja, egyúttal látomásszerűvé varázsolja a képeket. A művészi elhivatottság - mely társadalmi felelősségtudattal párosul - ott rejtőzik minden képén, olykor manifesztálódik is. 1913-ból származik a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő önportréja, melyen önmagára mutató gesztusával az ecce homo jelenetét idézi fel. A kép Kecskeméten való készülését erősíti, hogy a „kép a képben" motívumként egy kecskeméti tájrészletet is belefestett a majdnem monokróm festménybe.4 A szilárd forma igénye nyilvánvaló volt, a társadalmi mondanivaló megkövetelte a témát, ezért nem tudott Kmetty a nonfigurativitás világában feloldódni, a kubizmus fázisait csupán autonóm formai konzekvenciái miatt követni. Noha a kubizmus következetes redukciója elmarad Kmetty életművéből, ezt mindenképpen tudatos választásnak kell felfognunk, amely logikusan vezet el a háború alatt kiteljesedő klasszicizálásához.

Kmetty visszaemlékezése szerint első ízben Perlrott Csaba Vilmos hívására került a Kecskeméti Művésztelepre. Emlékei szerint kétszer volt Kecskeméten: 1912-ben és 1919- ben.5 A Kecskeméthez kapcsolódó, eddig feltárt dokumentumok 1912-ben még nem említik Kmetty személyét. Ugyanakkor az idézett kecskeméti városképe 1912-es datálású, amely feltételezi, hogy valóban tartózkodott ott 1912-ben is. A lényegesebb és hosszabb időszak azonban az általa nem említett 1913-as év volt, amikor Erős Andorral közösen béreltek műtermet 1913 júniusától a következő év januárjáig. A művésztelep tagja lett, és ekkor kapott megbízást a várostól kecskeméti városrészek megörökítésére is. (Feltehetően ennek a megbízásnak a keretében készültek az egykori kaszinót, illetve a kecskeméti vásárteret ábrázoló kompozíciók is.6) Kmetty visszaemlékezéseiben a kecskeméti időszakkal kapcsolatban elsősorban városképeit, illetve önarcképeit emlegette.

Lényegében 1913-ra fejezte be művészeti tanulmányait - Ferenczy Károlynál, illetve Szablya-Frischauf Ferenc magániskolájában (mely meg is szűnik) -, és teljes művészi hittel (amint azt önmagára mutató önarcképe is sugallja) fogott hozzá művészetének

4 Lásd Kovalovszky Márta: Kmetty János. In: Festő voltam és vagyok. Budapest, 1976.19.

5 Kmetty János: Én Kecskeméten kétszer laktam. Budapest, 1974. június. In: A kecskeméti művésztelep dokumentumai (1909-1919). A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Sümegi György. Budapest, 2009.192-193.

6 Lásd többek között: A Kecskeméti Múzeum és park látképe, 1912-1913. olaj, vászon, 60x70 cm, j.j.l.: Kmetty. Katona József Múzeum, ltsz: 59.138; A kecskeméti vásártér, 1913, olaj, vászon, 80x120 cm, j.j.l.: Kmetty János 1913, Katona József Múzeum, ltsz: 59.138; A Nyári Kaszinó épülete Kecskeméten, 1913, olaj, vászon, 49,5x38,5 cm, magántulajdon; Kecskeméti park 1912-13, dekli, olaj, 29,5x45 cm, j.j.l.: Tiszteletem jeléül dr. Szigeti Mihálynak Kmetty Megyei Bíróság, Kecskemét; Czollner tér, 1913, vászon, olaj, j.j.l.: Kmetty, magántulajdon.

107