Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Szepesi Attila: Emlékdal ; Schubert-noktürn (versek)
Szepesi Attila Emlékdal Pingál madárijesztőt, veres dombokat Gerzson Pali, szigligeti felleg-lovag. Opál víztükrön fecskeszárnyat, bajra-kész lovon rugtató, sisakos Szent György-vitézt. Szőlő-indát, melyen kacsintó fürt delel s kardos angyalt - tán Ariel vagy Ráfael. Aztán elunva ecsetjét - megszomjazott - kanosával rója a nyikorgó grádicsot. Kipp-kopp - karfa reccsen - borospincébe tér fanyar rizlingért, zöldarany szilvámért. Odalenn ászkarákok és pucér csigák - várja a nyirkos, félálomi alvilág. Dongák között hengergő bábok, fényre-vak sápadt leikecskék omló pincegádor alatt. Csetlik-botlik, gyertyája kihuny, csak a szél sziszeg, gyufája sehol, rozsdás kulcsa is elveszett. Indulna, de mozdul a föld - nincs lépni hova, nincs oda-vissza irány, se té, se tova. Hiába, se hang, se fény - mint éjbe száműzött billenten áll az ászokfák között. 30
