Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József
szerint Gyöngyösi külügyminiszter „megörült" neki, mivel „éppen szükség volt egy szerbül tudó személyre, aki a jugoszláv katonai misszió felé összekötő lesz. "19 Egy más alkalommal elmondott változatban már inkább azt hangsúlyozta, hogy „Gyöngyösi egy ilyen bejelentés ellen (ti. Gurkin kérésének - S. E.) nem mondhatott semmit", annál is inkább, fűzte hozzá, mivel a külügy ekkor „cseppfolyós állapotban volt és nem látszott többnek a sóhivatalnál", tehát könnyű volt rá nyomást gyakorolni.20 Úgy tűnik azonban, hogy Gyöngyösi mégsem örült annyira, hogy szovjet nyomásra alkalmaznia kell a külügyi tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező volt ifjú partizánt, és igyekezett késleltetni kinevezését. „Nem tartom kizártnak - írta Rex -, hogy ezt Gyöngyösi maga is késleltette: úgy vettem észre, neki nem nagyon tetszett, hogy a külügybe jöttem. Nekem sem volt könnyű a helyzetem, sokan ismertek még, mikor a Vörös Hadsereg egyenruháját viseltem. Fülem hallatára mondták: itt van a G.P.U embere!"21 Mivel még két hónap múlva sem kapta kézhez kinevezését, Gurkin személyesen interveniált Gyöngyösinél, illetve Georgij Makszimovics Puskinnál22, aki ekkor Kliment Jefremovics Vorosilov23, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elnöke mellett politikai tanácsadóként működött, majd később budapesti szovjet nagykövet lett. Csak e nyílt nyomásgyakorlás után hivatta Gyöngyösi és „enyhe szemrehányást tett a sok intervenció miatt. "24 Rex tehát akkor került a Külügyminisztérium állományába, amikor az még lényegében a régi személyi összetételében működött. Ahogyan ő fogalmazott: „A külügy ekkor még hemzsegett a régi horthysta diplomatáktól, akik elég komoly tisztségeket töltöttek be, de akiket akkor még nem lehetett eltávolítani. A jugók, Brankov is, ezt sokszor kifogásolták. És amikor beszélgetés közben esetleg szóba kerültek, megmondtam róluk a véleményemet, úgy, ahogy az ellenségről egyik kommunista a másikkal beszél. "25 1945. május közepén jelentkezett szolgálatra a Külügyminisztériumban, és csakhamar a politikai osztályra nyert beosztást. Munkaköre eleinte „labilis" volt, bár nyelvtudása és jugoszláv kommunista párttagsága miatt kezdettől fogva a SZEB mellé rendelt jugoszláv delegáció26 összekötőjeként dolgozott. Munkája eleinte abból állt, hogy mint fogalmazott, „naponta elmentem hozzájuk, felvettem a kívánság-listájukat, ezt a külügy illetékes osztályain megbeszéltem és ellenőriztem azok végrehajtását. "27 Ez azonban már kezdettől fogva több volt szokványos munkakapcsolatnál, bizalmas, baráti kapcsolatot épített ki velük, amelyről nyilván nem sejthette, hogy később csaknem az életébe kerül. Most ezek a jugoszláv kapcsolatok, a 19 Uo. Jegyzőkönyv Rex József elítélt kihallgatásáról. 1954. július 30-án. 102. o. 20 Uo. Kézzel írott életrajz. 82. o. 21 Uo. 22 Georgij Makszimovics Puskin (1909-1963) szovjet diplomata. 1945-48 között a SZEB politikai tanácsadója, majd 1948-49-ben a Szovjetunó budapesti nagykövete. 23 Kliment Jefremovics Vorosilov (1881-1969) szovjet politikus, marsall, a SZEB elnöke. 1946-ban a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, majd a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. 24 ÁBTL 2.1.1/94. „Rex József'. Kézzel írott életrajz. Dátum nélkül. 82. o. 25 Uo. Válasz a 2-6. kérdésekre. 1954. július 16-ai kihallgatás. 67. o. 26 A SZEB-et a magyar fegyverszüneti egyezmény (1945. január 20.) alapján hozták létre és 1947. szeptember 15-ig a párizsi békeszerződés letétbe helyezéséig működött. A testület szovjet elnökséggel és a szovjet hadsereg főparancsnoksága alatt, angol és amerikai missziókkal működött. Feladata a fegyverszüneti egyezmény feltételeinek végrehajtása, szabályozása és ellenőrzése volt. A jóvátételi ügyek rendezésére a SZEB mellett Csehszlovákia 19 fős, Jugoszlávia pedig 10 fős missziót működtetett. A SZEB tevékenységére legutóbb bővebben lásd Földesi Margit: A megszállók szabadsága. Kairosz Kiadó, Budapest, 2002; A Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1947. Szerkesztette Feitl István. Napvilág Kiadó, Budapest, 2003. 27 ÁBTL 2.1.1/94. Válasz a 2-6. kérdésekre. 1954. július 16-ai kihallgatás. 67. o. 95
