Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József

„Rex József és társai" (Hegedűs József, Gondi Ferenc, Csuka Zoltán1) operatív felülvizsgálati dossziéja három vaskos kötetben az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, a szervezeti egységekhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok 1945-1990 (2. szekció) volt Zárt irattár levéltári anyagai között található, pontos jelzete 2.1.1/94., I/94/a és 1/95.

Az első, 1/94. - V-142734. számú dosszié a Belügyminisztérium (BM) Vizsgálati Főosztályának 1954. július 5-én kiállított szolgálati jegyével indul, amelyben Balázs Béla államvédelmi (áv.) alezredes, a Vizsgálati Főosztály helyettes vezetője kéri, hogy Rex József elítéltet kísérjék át a Gyűjtőfogházból a BM Vizsgálati Főosztály házi fogdájába. A dossziét Józsa Károly áv. főhadnagy 1956. augusztus 31-én, 27-es sorszámmal, 183 oldallal zárta le. A sorszámok a dosszié tartalomjegyzékének egyes tételeit, sorait jelzik, az abban lévő anyag jellegére utalnak, vagyis az adott dossziéban elhelyezett anyag „leltárát" tartalmazzák. Ilyen anyag például az adott esetben az elitéit saját kezű önéletírása, a vizsgálati osztály ún. vizsgálati terve, a beidézett tanúk kihallgatási jegyzőkönyvei, a vizsgálati főosztály egy-egy ügy lezárásaként készített jelentése stb.

Rex József második, 2.1.I./94/a. - V-142734/2. jelzet alatt található dossziéját bizonyos Cseh Géza áv. százados 1956. augusztus 9-én, 87 sorral, 114/e oldallal zárta le. Főként Gondi és Hegedűs anyagait, valamint az ügyhöz kapcsolódó tanúkihallgatásokat, többek

1 Hegedűs József (1907-1955) a két világháború között Jugoszláviában élt, a harmincas évek elején belépett Jugoszlávia Kommunista Pártjába. Egyik testvérét a Délvidék Magyarországhoz történő visszacsatolása után kommunista szervezkedésben való részvételért, hűtlenség vádjával kivégezték. 1944 októberében jelentkezett a már jugoszláv partizánok által visszafoglalt Szabadkán a helyi katonai parancsnokságon, és Stumberg Józseffel, a jugoszláv belügyminisztérium népvédelmi osztályának (ÓZNA - Odeljenje za zastitu naroda) őrnagyával 1945 elején visszajött Magyarországra. Az itt tartózkodó jugoszláv állampolgárok „felülvizsgálása és hazatelepítése körül" tevékenykedett. Ez azt jelenti, hogy részt vett a jugoszláv állambiztonsági szervek Magyarország területén végrehajtott, háborús bűnösöket felkutató razziáin. Mint az államrendőrség vidéki rendőrkapitánysága politikai osztályának munkatársa részt vett a jugoszláv állambiztonsági szervek 1945 őszi sikeres Balaton környéki akciójánál is. 1947-ben a Magyar-Jugoszláv Baráti Társaság „üzemszervezője" lett. Hűtlenség miatt 1950-ben életfogytiglani fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ügyét 1954-ben felülvizsgálták, de „enyhébb fokban" továbbra is bűnösnek találták, 6 évre ítélték, amit azonban kitöltöttnek vettek. 1956 szeptemberében, halála után, a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól.

Gondi Ferenc (1915- 7) egyetemi tanulmányait a királyi Jugoszláviában, Zágrábban végezte, a háború alatt települt át Magyarországra, a külügyminisztériumban dolgozott. 1945-ben „fasiszta rádiónál kifejtett tevékenység miatt" népbírósági eljárást folytattak ellene, de felmentették. Szerepelt a jugoszlávok háborús bűnösök listáján is, de végül lekerült a listáról. 1945/46 fordulóján a kormány megbízásából a nyugatra hurcolt magyar javak hazaszállításában segédkezett. Lévén délvidéki, csurogi születésű, jól tudott szerbül. Rex több esetben is felkérte, hogy fordítói munkát végezzen a budapesti jugoszláv követség számára. Őt is a Rajk-ügy kapcsán tartóztatták le, és 1950 júliusában Jugoszlávia javára végzett kémkedés miatt 12 évre ítélték. 1955. július 29-én felmentették és elrendelték azonnali szabadlábra helyezését.

Csuka Zoltán (1901-1984) író, műfordító, a két világháború közötti jugoszláviai magyar irodalom kiemelkedő alakja. 1950-ben kémkedésért 15 évre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A vagyonelkobzást azonban nem hajtották végre. Letartóztatása előtt a kultuszminisztérium sajtóosztályának vezetője volt, s mint a délszláv kultúra és irodalom jó ismerője és közvetítője, fontos szerepet játszott a Magyar-Jugoszláv Baráti Társaságban. Ügyének felülvizsgálatát elkülönítették a többiekétől, szabadságvesztésének végrehajtását 1955 januárjában felfüggesztették és szabadlábra helyezték.. Perújítási tárgyalására 1955. április 30-án került sor, és bizonyíthatóság hiányában felmentették a kémkedés vádja alól. Az érdi könyvtár, ahol hagyatékát is őrzik, ma a nevét viseli.

90