Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Sipos Lajos: „Mindig lesz benne felfedeznivaló” (A Babits-recepcióról)

gömb-sugárzástól kopasz vigyor-csillagú költészete és összművészete volt iránytűje ifjú szívemnek. [...] Tizenöt éves koromban megvettem, nem éppen virágoskerti szelíd illatozásban, de terrorban, háborúban nagy szent könyvét: Az európai irodalom történetét. Az lett az én otthonom. Az édes otthon. [...] Az én otthonom az a nádfódeles kis faluszéli, tóparti vályogház volt, amiben felnőttem. [...] És eggyé-olvadt, összenőtt szívemben az édes vályogház-otthon és a Szent Könyv. Hát hol laktam én, hol nőttem férfivá? Bennük, bennük, bennük.63

Rába György és Juhász Ferenc más és más formában ismétlik meg Szabó Lőrinc 1941- ben, „a halálhír órájában" szavakba foglalt értékelését: „Örökké meg fog maradni költészete. Ez a hihetetlenül komplex, magasrendű és ritka költészet. Az élő idegek, az élő értelem, az élő látás együttes költészete. Mindig lesz benne felfedeznivaló. ”64

63 Juhász Ferenc, Babits! Babits!, Élet és Irodalom, 2008. dec. 12.

64 Szabó Lőrinc, A költő = Babits Emlékkönyv, szerk. Illyés Gyula, Bp., Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt., 1941, 9.

82