Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Sipos Lajos: „Mindig lesz benne felfedeznivaló” (A Babits-recepcióról)

A Baumgarten Alapítvány irodalmi kurátorsága is befolyásolta Babits recepcióját. Ezzel a tisztséggel, melynek a munkáját egy tanácsadó testület irányította, mégpedig alapszabály szerint úgy, hogy amennyiben a kurátorral ellentétes álláspontot foglalt el a testület többsége, akkor a testület véleménye a döntő, a költő újabb és másmilyen politikai, ideológiai és irodalompolitikai ütközőzónába került.

Az alapítvány 1929-től évente 70-80 ezer pengőt osztott ki. Mivel a valamikori akadémiai és intézményi díjak fedezetét jelentő gyárak és bányák zömükben az ország határain kívülre kerültek, a részvényekben őrzött vagyon elértéktelenedett, így ez volt az egyetlen számottevő pénzzel járó jutalom Magyarországon. A nagyon részletesen szabályozott okiratban két jelentős, meghatározó kitétel volt. Az egyik szerint a díjat „szűkölködő magyar írók gondjainak enyhítés "-éré gondolva kell odaítélni; a másik az „alapító szándéka"-1 külön is nyomatékosította: „[...] nem a tehetség utólagos jutalmazása [a cél], hanem az, hogy a tehetségeknek a lehetőséget eszményi célú munkák alkotására megadja]...]." A jövedelem 50%-át évente tíz szerzőnek osztották ki az alapító halálának évfordulóján, január 18-án (először 4 ezer, utóbb 3 ezer pengő volt az évdíj), segélyezésre fordítható volt a kiosztható összeg 1/8-a, s ha a szükség úgy kívánta, a tartalékalap 1/10-e. A díjakról szóló döntést minden esetben jóvá kellett hagyatni a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, aki - az alapító levél 28. paragrafusába - bevétette a minisztérium „felügyeleti jog"-&t, azaz ellehetetlenítette azok díjazását, akik ellen bármilyen okból valaha is folyt bírósági eljárás.36

A megkötések állandó politikai egyeztetést igényeltek. A miniszter például 1930. január 18-án kelt és délelőtt kézbesített levéllel vétózta meg Pap Károly (előző nap már bejelentett) évdíját, mert a „nevezett író a kommunizmus alatti magatartása miatt börtönbüntetésre ítéltetett"37 (egész pontosan huszonegy évesen mint vöröskatona, akit egységével beszállásoltak Muraszombaton a Szapáry-kastélyba, ivott abból a borból, amit a jószágkormányzó hozott fel a pincéből38). 1936 januárjában Kassák évdíját akadályozta meg a főhatóság, ellene ugyanis az Egy ember élete című könyvének nyolcadik kötete miatt folyt eljárás (ez ügyben Kéthly Anna, a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagja még a parlamentben is interpellált a miniszterhez39). Babitsnak ilyen és hasonló akciók miatt végig ügyelnie kellett arra, nehogy alkalma legyen a miniszternek az évdíj elutasítására. A zsidótörvények elfogadása után figyelembe kellett venni, az illető hatálya alá esik-e a törvénynek, meg azt is, hogy az évdíjra vagy a jutalomra jelölt bármelyik politikai oldalon exponálta-e magát vagy sem.40

Nem jelentett kisebb terhet a díjkiosztást kísérő „ideológiai háború" sem. Az első ünnep után a jobboldali Új Nemzedék cikkének ez volt a címe: A Nyugat klikkjének tagjai között osztották ki a Baumgarten Alapítványt [!] („[...] a Nyugat írócsoportjának [...], amely eddig is teljesen elszeparálta magát a nemzeti gondolattól"). Császár Elemér szerint: „[...] ez a tíz író mind irodalmunk baloldali szárnyából került ki [...]" Nádass József Az írástudók árulása - az írástudók kiárusítása címmel azt fejtegette, „[...] a díjazottak közül kettő a legszélsőbb jobboldali lapok cikkírója [...] további négy a magyarkodó írók tipikus képviselői."41

36 A Baumgarten Alapítvány. Dokumentumok 1917-1941, szerk. Téglás János, Bp., Argumentum, 2003, I., 308-321.

37 A Baumgarten Alapítvány..., i. m., II., 77.

38 Lichtmann Tamás, Az igazságkereső Pap Károly, Bp., Múlt és Jövő, 2001, 18.

39 A Baumgarten Alapítvány..., i. m., III., 23, 36.

40 Vö. Babits Mihály, Beszélgetőfüzetei, s. a. r. Belia György, Bp., Szépirodalmi, 1980, II., 206., 213., 266.

41 A Baumgarten Alapítvány..., i. m., II., I. 500, 550, 587.

72