Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Acél Zsolt: Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében

- a Toldi szerzője által fönntartással fogadott - új, az utolsó évek költészetét meghatározó társadalmi értelmezését.)32

A népköltő szerepétől való eltávolodást jelzi az 1844-es Versek szerkesztését kísérő, követő két jelentős kötet, A helység kalapácsa és a János vitéz is. A komikus hősköltemény a népies helyzetdalok ismerős szereplőit, szokott helyszíneit „Petőfi addigi figuráit is tollhegyre tűzi",33 így az eposzparódiában a népdalkorszakot idézőjelbe teszi, és néhol még saját korábbi stílusát sem kíméli.34 A témaválasztás az Erdélyi által említett egyetemes emberi érzések, az ősi közösségek világát idézi, azonban ezt a környezetet Petőfi nem belső nagyságában, harmóniájában, hanem megosztottságában, lelki és társadalmi kicsinységében mutatja be. Az egyszerű, minden józan ember által teljes egészében megértett nyelvezet igényének nyoma sincs a műben: A helység kalapácsa irodalmi háttértudást, kiművelt stílusérzéket kér a deákos költészetben is otthonosan mozgó, iskolázott olvasótól, aki távolságot tud tartani a szövegtől, és érzékeny marad az iróniában megmutatkozó elidegenítő mozdulatokra.

Hasonlóan - mint erről nemsokára részletesen is szó lesz - a János vitéz is a tettetett, ugyanakkor fölfedett egyszerűség műve. Már Horváth János szerint is „a hallgatóságba odaképzelendő a diák is, a tanult ember, ki múlat a műköltőnek leereszkedő idomulásán,"35 a naivitás mögött rafinéria húzódik.36 A János vitéz eltávolodik a korai zsánerképek világától: a kezdő sorokban ábrázolt közvetlen, harmonikus helyzet, az árvaságot is orvosló szerelmi együttlét képe a mű során elmosódik. Később a főhős ezt a falusi idillt próbálja visszaszerezni, ez minden vágya, tevékenységének, vándorlásának célja. A teljes igazságosság és a társadalmi-érzelmi összhang megteremtésének szándékába még a nevelőapa megjutal- mazása, a nagyvonalú megbocsátás is belefér (16., 837-840). Azonban Iluska halála miatt a vidéki édenkert világa szétfoszlik, az eddigi erőfeszítés hiábavalósága megmutatkozik. A János vitézben a népies helyzetdal igazságértéke szűnik meg. Kortárs kritikájában Pulszky Ferenc is fölismerte ezt a fontos fordulatot, amikor Schillertől kölcsönzött fogalomkészlettel arról beszél, hogy a János vitéz ben a kezdet idillje elégiává válik.37 Az irodalomtörténeti és -elméleti megfontolások is azt mutatják, hogy az idill és az elégia nem egymást kizáró műfajok, hanem ugyanannak a hagyománynak összefonódó két ága. A naiv közvetlenségtől az elégikusság felé forduló költői érdeklődés egyik első jele a János vitéz, és később a Cipruslombok kötete is ezt az irányt követi.

Szerkezet és fejlődésrajz

A János vitéz 27 énekből áll, miként ugyanennyi fejezetre oszlik a szintén szigorúan szerkesztett Petőfi-próza, A hóhér kötele is. Heine két verses költeménye, A helység kalapácsával és a János vitézzel közel egy időben keletkező Atta Troll. Ein Sommernachtstraum és a Deutschland. Ein Wintermärchen szintén 27 fejezetből áll. Fried István nagyszerű tanulmányában vetette össze Heine és Petőfi két-két alkotását, azonban a szerkesztésbeli egyezésre

32 A levelek szövege és elemzése: Sőtér, i. m. 391-397.

33 Kerényi (2007), i. m. 246.

34 Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete. Kritikai életrajz. Bp., 2008, 141-142.

35 Horváth János, Petőfi Sándor. Bp., 1922, 115.

36 Pándi, i. m. 472; 496-497. Horváth János gondolatai térnek vissza Pándi művében, de anélkül, hogy megjelölné az ötlet forrását, hiszen az egész (egyébként kiváló szempontokat is érvényesítő) mű ideológiai vitairat Horváth ellen.

37 Pulszky Ferenc kritikája 1847. május 2-án jelent meg a Szépirodalmi Szemlében.

51