Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Acél Zsolt: Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében

A második észrevétel szerint a János vitéz kétharmadánál jelentős műfaji-stílusbeli törésvonal húzódik, a szöveg második része eltér az előzőektől, így a szerző ezt minden bizonynyal később illesztette a korábban, már decemberre elkészült énekekhez.17 Végül mások szerint a János vitéz utolsó harmadának ábrázolásmódja, szókincse számos párhuzamot mutat a Cipruslombok Etelke sírjáról című ciklussal, így a tizenhetedik, tizennyolcadik ének váratlan fordulata és az utána következő elégikus részek Csapó Ételkének az 1845. január 7-én bekövetkező halálára, illetve Petőfi emberi válságára utalnak, és ez az életrajzi elem indokolja a Petőfi-mű sajátos befejezését.18

Korompay János alapos szerkezeti elemzése és Dömötör Ákos, Kerényi Ferenc motivikus vizsgálata meggyőzően kimutatta,19 a mesei, eposzi hagyomány pedig megerősíti: a János vitéz egységes mű, a szöveg második fele nem szakítható el az első résztől, „tehát nem a népies novella készült előbb az 1-16. fejezetben, hogy azután, mintegy toldalékul, mesei és tündérországi befejezést kapjon a 17-27. fejezetben."20 Azonban a kritikai kiadással ellentétben nem lehet teljes bizonyossággal elutasítani egy korábbi, akár jelentősen eltérő szövegvariáns létét, mindenesetre ez az esetleges változtatás, amely inkább még decemberben, mintsem januárban, Csapó Etelke halála után történhetett, nem jelent egységromboló „váratlan kom- pozíciós fordulatot."21 22 Illyés Gyulának az a szerencsétlen megfogalmazása pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a második részt „a fiatal költő hozzácsapja a műhöz. ',22 A későbbi átdolgozás (ha volt) a mű egészét érinthette, egy elveszett, de föltehetően egységes alkotást egy másik, már általunk is ismert és bizonyosan egységes szöveg válthatott föl.

A december 8-i híradás jelzői („szokatlan modorú népmese"; „magas phantasia"; „meglepő regényes irány"; „kalandoros csodás mese")23 nem arra utalnak, hogy egy valószerűbbnek szánt, novellisztikus népi életkép csak később, Etelke halála után egészült volna ki irreális mesei befejezéssel. A János vitéz és a Cipruslombok közötti párhuzamok, így például a koporsó melletti zokogás képe, a temetőlátogatás ernyedt hangulata, a csillag vagy a rózsa szerelmi metaforája, az őszi hervadás motívuma, az elmúlt aranykor elégikus hangoztatása nem mutatnak túl a korabeli almanachlíra alapszókincsén. Az említett jelenetek közötti felületi azonosság félrevezető, a mélyebb különbségeket elfödheti: mindenesetre nem bizonyítja az egyidejű keletkezést. A föltételezett második, Etelke halála utáni variációnak január 7-e után kellett volna keletkeznie: azonban január 16-át megelőzően a költő már az Etelke-kötetet tervezte,24 így naptári és életrajzi25 alapon - még az őszi datáláshoz képest

17 Gyulai Pál, Toldy Ferenc, Fischer Sándor, Palágyi Menyhért, Illyés Gyula véleményéről összefoglaló pontos hivatkozásokkal: Mártinké, i. m. 72-74. Sánta Gábor, „Mikor keletkezett a János vitéz?" Tiszatáj (Diákmelléklet) 2000/5., 1-19.

18 Palágyi Menyhért 1909-es ötletét egészíti ki: Sánta, i. m. 3-4., 8-19.

19 Korompay H. János, „Szerkezet és jelentés a János vitézben." Itk. 1999, 376-397. Dömötör, Kerényi, i. m.

20 Kerényi Ferenc, „Petőfi Sándor kötetei." In: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András szerk., A magyar irodalom történetei II. Bp., 2007, 246. (teljes tanulmány: 243-257)

21 Sánta, i. m. 7.

22 Illyés Gyula, Petőfi Sándor. Bp., 1963,175.

23 PN, 31.

24 A Pesti Divatlap január 16-i számában versek jelennek meg Czipruslombok Etelke sírjáról (t január 7-kén 1845). I- IV. címmel, csillagozott jegyzettel: „Mutatvány illy czimű egy kötetre menendő költeményeimből. P." - PN, 42-43. Március 20-án jelent meg a teljes ciklus.

25 A szerep és személy kizáró ellentétére építő, igen kiterjedt életrajzi irodalomban vita témája, hogy Petőfi Csapó Etelke iránti érzelme megalapozott, őszinte volt-e, vagy inkább egy költői szerepjátszás része.

49