Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Vári Attila: Vicinális

Vári Attila

Vicinális

Olvasna, de nem tud odafigyelni. Végigsiklik szeme a lapokon, s csak akkor eszmél rá, hogy nem figyelt a szövegre, amikor az oldal aljára érve lapoz.

Amikor hazatér a kifosztott lakásba, nem is a lekopasztott könyvespolc, a falról leszedett festmények porkörvonala vonzza tekintetét, hanem a szemetesen hagyott szobák, amelyeket, ha nem akart volna bizonyítványt eddigi önmagáról, kiseperhetett volna az asszony. Papírfecnik és elgurult gombok, szőrpamacsok, porcicák és forgalomból kivont pénzérmék hevernek az ágy, a komód, a szőnyegek helyén, s örül, hogy nem maradt itthon. A válás kimondása után az ügyvédtől üzent, hogy takarodjon a lakásból, szülei házából.

Nem akart az asszonnyal beszélni.

Amikor közel egy éve a történeti levéltárból kikérte anyagát, nem akarta hinni, hogy felesége beépített ember volt, hogy mindenről informálta a titkosrendőrséget, de olyan adatokat talált, amelyek minden kétséget kizártak.

Házasságuk két évtizede után, most igazán örült annak, ami eddig bántotta, hogy nem születhetett gyermekük.

Nem hangoskodott vele, nem is bántotta, bár az első pillanatokban meg tudta volna ölni, aztán a hallgatás hónapjai után, az utolsó tárgyalási napon úgy határozott, hogy kiveszi éves szabadságát. El akart utazni, hogy ne legyen részese az asszony elköltözésének, s barátja felajánlotta horgásztanyáját.

Pisztrángos hegyipatakók bukfenceznek alá a hatalmas, simára csiszolt köveken. A völgyben elszórtan házak. A fenyőzsindely és kátránypapír tetőkön látni, hogy senki sem lakja őket. Mogyoróvessző-fonadék düledező kerítések, többnyire elvadult málnabokrok keretezik őket, mögöttük csalán és valamilyen hatalmas levelű havasi növény lepi a kerteket, udvarokat. A sövény mintha világokat választana el. A házak zöldszigetei körül minden kopár.

Messze az állomástól, a tarvágás szélén, az a frissen cserepezett ház a barátjáé, mögötte a hínárként szétterülő gyalogszeder között madárbirs és kecskerágó csenevész bokrai.

Ha pisztrángozni akarna, nem is érdekelné ez a kietlen világ, de ő pihenni szeretne. Válóper előtti és utáni depresszió.

Könyveket hozott, találomra szedte le őket a polcról, a többi ott maradt, majd válogathat belőle az asszony.- Viheti, amelyiket akarja - mondja az ügyvédnek, s vissza sem néz.

7