Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Szöllősi Mátyás: Gyulladás; Kötelező gyász (versek)
Kötelező gyász A gyászok ideje következett. Ahogy halál dorombol mindenütt. S mindig anyámra néztem, hogyha metszett játéka csapdosott fejünk fölött. És zaklatottan vizsgáltam a testet; a formában bujkáltak szemeim - S a koncentrációban megzavartak elhasználtunk tűnt lélegzeteim. E vizsgálódás a tetszés jele, egy egyszerű, kimondatlan kis bók volt, ahogy a kisgyermek csillám-szeme egy újnak látott mozdulatra csókol. így űztük egymást, én, a lehetőség s ahhoz az ágyhoz szögezett anyag. Úgy hittem, hogyha megérintenék, csukott szeme nyílna, nem lenne vak. Megszólítana még az az idő; a sokat hallott és talán tapasztalt. A most sápadtan elhúzódó teknő tán annyit mondana: „Nézz rám, s magasztalj!" Már akkor is csak kényszer szülte bennem e konok-zivatarnyi áthatást — S a rettegés a belső zsebeimben az élet ünnepélye, semmi más. Félelmünk néha szentnek hirdeti, ahogy a vérsejtek kiszáradt ágya még visszaszól s szándéka lüktetni: muszáj, hogy rázokogjunk vánkosára.
