Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Halper Nándor Ferdinánd: Túl jón s rosszon - a visszaemlékezést közreadja Csapody Tamás

egyezség11, melynek értelmében Erdély egy része Magyarországhoz került. És így ennek a Magyarországhoz csatolandó területnek egy részét „felszabadítani" nekem is részem volt. A „dicső hadjárat" végeztével - ami minden puskalövés nélkül zajlott le hazajövet azonnal munkaszolgálatra irányítottak, annyi időt sem hagyva, hogy hazamehessünk és a legszükségesebb holmikat magunkhoz vehessük. Már ősz volt, szükségünk volt meleg holmikra. Télire, gondolom karácsony előtt, engedtek haza rövid időre.

Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót11 12, szakadt ránk az ég, és Lengyelország lerohanása13 után kezdték az országban összeszedni a zsidó polgárokat, ahogy ők mondták a „lengyel" zsidókat, akiket azután kivittek a szomorú emlékű Kamenec-Podolszkba.14 Mind ott pusztultak, szám szerint nem tudom hányán, köztük sok barátom, ismerősöm. De ez még nem volt a deportáció, ez csak az előjátéka volt. Kamenec-Podolszkba kerültek azok is, akiknek 1938-ban a jelentkezésnél, az őslakosság megállapításánál, a papírjaik nem voltak rendben.15

1941-ben már tavasszal jöttek a behívók. Ekkor megpróbáltam kibújni a bevonulás elől. Bezárkóztam földszinti lakásomba, az ablakokat befüggönyöz- tem úgy, hogy este a villanyfény sem szűrődhetett ki az utcára, illetve a nyilvánosság előtt nem mutatkoztam, csak a legszükségesebb esetekben, bevásárlás stb. Ez a bujkálásom egy pár napig sikeres volt, míg aztán a saját elővigyázatlanságom következtében „lebuktam". Ez úgy történt, hogy egy kora reggeli órában zörgettek az ablakomon, én mély álmomból felébresztve elkiáltottam magam, „ki az?" A válasz: „Kinyitni! Rendőrség!" Kénytelen voltam kinyitni, és már vittek is a rendőrségre, ahol elhangzott a jelentés: „előállítottam a Halper zsidót".

Onnan a gyűjtőkaszárnyába — persze megint a szükséges holmik nélkül -, majd tovább Tokajba, innen Miskolc mellé egy fatelepre [kerültünk], ahol egy fabarakkban lettünk elszállásolva. De már az első éjszakát kénytelenek voltunk a szabadban tölteni, mert a tetvek, férgek, poloskák és ki tudja még micsodák, megtámadtak bennünket. Rövid tartózkodás után kénytelenek voltak minket innen máshol elhelyezni. A diósgyőri strandfürdőre kerültünk, ahol ugyan rovarok nem voltak, de a betonpadlón feküdtünk egy kevés szalmán, aminek a következménye rövidesen jelentkezett, vese- és hólyagmegbetegedések formájában. Mindez azonban nem volt ok arra, hogy bennünket ne dolgoztassanak.

11 A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) értelmében magyar csapatok bevonulnak Erdély északi részébe (1940. szeptember 5-13.).

12 A Szovjetunió megtámadásának időpontja: 1941. június 22.

13 Lengyelország megtámadásával kezdődött meg a második világháború (1939. szeptember 1.), és 1941. október 1-jén fejeződött be Lengyelország teljes megszállása.

14 A mai Ukrajna déli részén lévő, Dnyeszter menti Kamenyec-Podolszkij város közelében 1941. augusztus 27-28-án az SS-egységek és ukrán milicisták mintegy 23600 északkelet-magyarországi, kárpátaljai, galíciai zsidót végeztek ki.

15 A magyar hatóságok hivatalosan hontalannak, azaz „külhonosnak" nyilvánították az északkeletmagyarországi, kárpátaljai, galíciai vagy ide menekült zsidókat, akiket átadtak ukrán területeket megszálló németeknek.

72