Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Tüskés Tibor: Radnótiról - személyesen

A Sancta Maria leánynevelő intézetet az államosítások idején megszüntették, Mirbach Júlia munka és megélhetés nélkül maradt. Radnóti Miklósné nem feledkezett meg hajdani segítőjéről. Azért, hogy Mirbach Júlia valamiféle állandó segélyt, nyugdíjat vagy öregségi járadékot kapjon, hivatalos, két tanúval hitelesített levélben fordult a pécsi járásbírósághoz. Ebben az iratban név szerint is többeket fölsorol azok közül, akik vele együtt álnéven éltek az intézetben: Ferenczy Miklósné, Sárközi György unokahúga; Schaár Erzsébet, Vilt Tibor felesége; Non Györgyné, született Bíró Vera.

Radnótiné később is rendszeres kapcsolatot tartott Mirbach Júliával és gondozójával, Marton Máriával. Mikor tudomására jut, hogy Radnóti szegedi egyetemistatársa és Sík Sándor tanítványa, Raffaelli Rafaela irgalmasnővér - akit Gyarmati Fanni is jól ismert - a pécsi püspöki palotában működő, idős apácákat gondozó szociális intézmény lakója, arra kéri Marton Máriát, hogy látogassa meg Rafaela nővért: „mindig szeretettel gondolok rá, ölelem." Azon a fotón, amely Radnótit szegedi egyetemisták társaságában ábrázolja, Raffaelli is látható. Radnóti naplójában is szól néhány mondatot róla: „kitűnőfej, intelligens."

A fenti történetet tényekkel és dokumentumokkal kiegészítve hosszabb esszévé kerekítettem és a Magyar Nemzet 2007. július 14-i számának mellékletében megírtam. A cikkre Büky László nyelvészprofesszortól, hajdani kanizsai iskolatársamtól érdekes reflexiót kaptam. Mivel Raffaelli Rafaela személyéről és főként a Radnóti-házaspárral való kapcsolatáról keveset tudunk, idemásolom Büky László levelének néhány részletét: „Rosina néninél - úgy tudom, mindig Rosiná-f írt- tanultam olaszt 1959/60-ban, ugyanis azzal remény volt bejutnom a szegedi egyetemre... Raffaelli R. Rosina akkor még javában Kanizsán, a Csengery utcában lakott Regina és Anita testvéreivel, illetőleg (hajói emlékszem) Anita férjével, Kenedi (János?) mérnökkel... Van néhány lapom és levelem Rosina nénitől (1964-ből Rómából - akkor a rend látta vendégül, s volt pápai fogadáson is - meg még 1983-ból is.) Kaptam tőle annak idején egy 1813. évi Divina Commediát meg a Cantus Catholicit, amelyet ő adott ki a Magyar Irodalmi Ritkaságok köteteiben."

Radnóti Miklósné megmenekülése - Radnóti Miklós élettörténetének is a része. Ezért a Magyar Nemzeí-beli cikket azzal az óhajjal zártam: meg kellene találni a módját annak, hogy az üldözötteknek - köztük Radnóti Miklós feleségének- 1944-ben menedéket adó intézetnek és Mirbach Júliának, a bujdosók megmen- tőjének az emlékét az utókor megismerje, méltó módon megbecsülje, az oltalmat adó helyet legalább egy emléktáblával megjelölje.

Ezért a cikket lemásoltam, és az egyik példányát dr. Vargha Dezsőnek, a Baranya Megyei Levéltár munkatársának, a pécsi emléktábla-állítások fő szervezőjének, a másik példányát pedig - egyházi intézményről lévén szó - Mayer Mihály pécsi püspöknek elküldtem. Ha már - és okkal - emléktábla jelöli a tragikus helyszínt, a pécsi gettó épületegyüttesét, örökítse meg jel azt a helyet is, ahol a vészkorszak üldözöttéi - köztük Radnóti Miklós felesége - egy időre oltalmat találtak.

Azóta másfél év telt el. A címzettektől küldeményemre még nem érkezett válasz.

68