Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Tornai József: Radnóti közöttünk

És itt visszatérhetek Radnóti magyarságára. Alföldy Jenő a költő utolsó, hazájának tett gesztusát föltételezi ebben a mondatban. Szerinte csak magyarok hajtották tovább és tovább a munkaszolgálatosokat. A német kifejezéssel a rab erről a valóságról szeretné elterelni a figyelmet. Hogy ne legyünk mindnyájan olyan bűnösök, amilyenek a bestiák voltak.

Mi az igazság? Ismereteink ellentmondásosak. Kőszegi Ábel (Emlék és varázslat. Vallomások Radnóti Miklósról. Szerkesztette Pomogáts Béla. 1984) azt írja: „Oszivácon egy lovas Volks-SS-szakasz csatlakozik a kísérethez. Lépésben lovagolnak az ötszáz ember mellett, hátukon géppisztoly, néhánynak a kezében ostor. A főtérnél álljt vezényelnek.-Hinab vom Weg! ...Nieder! Kopf nieder! (Le az útról! Feküdj, fejeket le!) Aufsteh’n! (Fölállni!) Zurück, auf den Weg! (Vissza az útra!) A járdán, az árokban holttestek hevernek. Lorsi Miklóst, a muzsikust egy lovas SS szólította magához. Elvette a hegedűjét, és rálőtt. Még él, de nagyon vérzik. Radnóti és egy társa belékarolnak, és próbálják az árkon átsegíteni az útra.- Der springt noch auf! - üvölti a Zugsführer. Egy legény odaugrik, és közvetlen közelről fejbe lövi a hegedűművészt. Az árokba zuhan."

Eszerint a magyar keretlegényeket a bácskai sváb lakosság köréből toborzott Volks-SS-különítmény váltotta fel. Később mégis így ír könyvében Kőszegi: „A kocsisok a kórház elé hajtanak. Itt kell leadniuk a betegeket... Nem veszik át őket... A katonák tanakodnak, majd egyikük átmegy szerszámokat kérni az országút túloldalán álló csárdába... A kocsisok kifogják a lovakat... Néhány munkaszolgálatost leparancsolnak a kocsiról, és ásót, kapát nyomnak a kezükbe. Gödröt kell ásniuk... Egy fiatal nő és a gátőr nézi a két kocsit és az ásó embereket.- El innen! - kiált rájuk a kövér altiszt... délután négy óra körül készül el a széles, de nem mély gödör. - Leszállni! .. .Az első lövésekre a foglyok nem fordulnak el. Nézik, amint két társuk arccal bukik a gödörbe. A következők parancs nélkül állnak a sír szélére. Az altiszt és egy katona egész közelről lövi tarkón az embereket."

A gyilkosok tehát mégis magyarok voltak. Radnótit ők ölték meg. A „Der springt noch auf!" nem szépítés: rabtársa, a hegedűművész, Lorsi Miklós sorsát örökítette meg a szintén halála előtt álló költő. Az a németek áldozata. Radnóti a magyaroké. SS-ek, hungaristák egyaránt tömeggyilkosok. Minek tegyünk köztük különbséget?

Radnóti Nem tudhatom... című versének vallomásos őszinteségét ez semmivel sem kisebbíti. Magyar költőtől vették el az életet Abdán.

így olvasom az utolsó razglednicát, a világirodalomnak ezt a nagy versét:

Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan.

Tarkólövés. - így végzed hát te is, - súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.

Halált virágzik most a türelem. —

Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.

Sárral kevert vér száradt fülemen.

Nagyon meglepett, öreg költőt, amit Pilinszky mond Radnóti-élményéről:

„Vannak bizonyos alkotók, akik számomra egyszerű szóvá, szótári szavakká váltak. Nem

13