Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 4. szám - Darvasi Ferenc: Ítélkezés nélkül (Szabó Tibor: A lányos apák puskája)
maga is református családból származik, de hogy ez gyakorol is rá valamilyen hatást, az csak végül derül ki, amikor - mint egy diakónus - vállalja Andrea gondozását. Andrea egy ízben felveszi Tari Dénes református nagymamájának a kötényét, amelyre az van hímezve, hogy „Térj magadhoz, drága Sión, van még néked Istened". Ez az énekeskönyvből vett vendégszöveg (mely a könyvben nem közölt folytatásával6 együtt arra buzdítja az embereket, hogy maradjanak hűek a hitükhöz a megpróbáltatások, nehézségek idején is) több szinten is jelentést nyer. Elsősorban persze a szilárd hitű nagymamára utal, ráérthető Tari Dénesre (hiszen meghalt a lány, akit szeretett), legfontosabb szerepe azonban Andreával kapcsolatban van. Ez a hímzett felirat a Mindenki azzal, amije című írásban bukkan fel, amikor még nem tudjuk, mert csupán később, az Ezen a világonból derül ki, hogy Andrea, miután leesett a fáról, lebénult. Úgy tűnik, soha nem fog már talpra állni. Az Ezen a világonban 21 éves, a Mindenki azzal, amijében 22, és ez utóbbiban, bár nehezen, de „a fűtőtestbe kapaszkodva talpra állt...", a saját lábán jár-kel, némiképp talán Tari Dénes gondoskodásának és a hitnek is a segítségével. Intertextusokban máskülönben is gazdag A lányos apák puskája. Dal- és prózaszövegeket egyaránt felidéznek a kisprózák, és sohasem cél nélkül. Ezek közül csupán néhányat ragadnék ki, a teljesség igénye nélkül, önkényesen. A popkultúra köréből felcsillan például egy Zorán-szám. A szerelemnek múlnia kell beidézett részlete („néha látnod kell, az élet hogyan fogy el") a narrátor életérzésének hű mása, aki éppen egy elveszített kislány (és talán az elrontott házassága) miatt (is) kesereg. Az irodalmi vendégszövegeknél különösen feltűnő, milyen sokszor idéz meg a szerző egy másik gyulai alkotót, Kiss Lászlót. Mintha néha egyenesen azzal játszana el, hogy a Kiss Lászlóéval megközelítőleg azonosnak mutassa a (próza)világát. Tény, ami tény: a Krúdytól való, vállalt érintettség mindkettejüknél érezhető. De Szabó Tibor nem áll meg itt, hanem többféle módon is felhasználja pályatársa munkáit. Van, ahol mottóként (és Kiss László nevét feltüntetve) emel be egy vendégszöveget: „Dugjunk - suttogta, és dugtak. - Mindig ugyanoda lyukadok ki -gondolta ilyenkor Szindbád, és ezt, hogy mindig ugyanoda lyukad ki, szintén nagyon elkeserítőnek találta. "7 Ez az idézet azért is fontos, mert A lányos apák puskája egyik alap- gondolatára világít rá: arra, amit az Isten számolja a nők könnyeit elbeszélője úgy fogalmaz meg, hogy „átitatott az ismétlődés, mindig ugyanaz mindig más nevekkel (...) vitatkozó üres szerepeket láttam, akik szabad akaratú, független emberként, önálló lényként tekintenek magukra, de csak követik az ősi nagy mintázatokat, legtöbbször tudatlanul". Hogy mennyire foglalkoztatja ez a gondolat Szabót, az abból is érzékelhető, hogy ez utóbbi részt saját magától, A ciprusi királyból veszi át az Isten számolja a nők könnyeit-be, ami által ráadásul a két szöveg teljesen egymásra kopírozódik: a kisregény világa ráírható az elbeszélésére, s így az utóbbi narrátorában A ciprusi elbeszélőjét, Szabolcsot fedezhetjük fel. További két helyen (a prózafolyamon belül és az idézet eredeti helyét már nem jelölve) A horgászverseny, amelyen Kamilla nem volt ott című textust használja fel a könyv - amely viszont Krasznahorkai László egy az életmű többi darabjához képest kevéssé ismert munkájára, a Néma a süketnek (1899-1999) című írására játszik rá. Az egyik esetben a kisvárosi ködlovagokról8 beszél szinte ugyanúgy a három 6 Mint látható, a szerző gyakran él azzal az eszközzel, hogy nem maga a vendégszöveg válik igazán jelentésessé, hanem annak - az általa már nem idézett - szövegkörnyezete; rejtettebbé téve így az összefüggéseket, az idézés okát. 7 A témában lásd még Lovasi Andrástól a Kapcsolj le mindent című nótát: „Nekiálltunk hát a szexnek \ És szomorú lettem, hogy \ Szomorú lettem, hogy \ Szomorú lettem, hogy \ ezek a testek megint mibe kezdtek. \ Hülyék a testek \ Mindig ugyanúgy reagálnak, \ Mint a reflexek, \ A Pavlov kutyájának. \ Üregbe húst \ Üregbe húst temetni." 8 „...egy hatalmas költő egyszer azt találta írni erről a határ menti kisvárosról, hogy itt élnek a legigazibb ködlovagok a világon, akikről aztán végképp nem lehet tudni, hogy honnan, hová s milyen úton..." (Szabó Tibor: A lányos apák puskája. PONT, Bp., 2007. 49.) vö.: „...ott voltak a kisváros legrejtelmesebb alakjai, a legigazibb ködlovagok, akikről senki sem tudta biztosan, honnan jöttek, miféle örökre elsüllyedt világokból, s akikről valójában nem is lehetett tudni, kicsodák..." (Kiss László: Szindbád nem haza megy. Tiszatáj, Szeged, 2003. 99.) „...ott voltak a város legrejtelmesebb nagy alakjai, a legigazibb ködlovagok, akikről senki nem tudta biztosan, honnan jöttek, miféle örökre elsüllyedt világokból, s akikről valójában nem is lehetett tudni, kicsodák..." (Krasznahorkai László: Néma a süketnek. In: Rivalda 2000. Magvető, Bp., 2000.113.) 122
