Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 3. szám - Füzi László: Szétesés (Benes József újabb grafikáiról)

Bacsa Gábor másik lényeges megállapítása Benes művészetének állandó megújulására vonatkozik. Arra, hogy mindig mást vesz észre a pusztulásra ítélt tájból és a pusztulásra ítélt emberből. Arra, hogy mindig másképpen látja a tájat és az embert. Volt, hogy az általa ábrázolt táj terjeszkedett, felfutott a kép keretére, volt, hogy Benes figurája kilépett a képből. Benes most, ahogy Bacsa Gábor írja, horizontálisan terjeszkedik: az ember, az összekötözött, felhasított hasú ember belső világa foglalkoztatja. A zsigerek, s ami azokon túl is létezik. A gazdagság, az összetettség. Aztán pedig az ember és a világ kapcsolatára figyel, legújabb figuráinak egyike-másika gázálarcot visel. Mindegyik figurája rólunk beszél, bennünket figyelmeztet...

105