Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa
Sümegi György Szalay Lajos műveinek a világa „A 'mi időnkben' Szalay Lajos emlőit szopták a grafikusok." (Bálint Endre: Életrajzi törmelékek. Bp., Magvető, 1984. 122.) „Szalay Lajosnak újra köszönettel a gyönyörű illusztrációkért" „Fór Szalay Lajos again with thanks for beautiful illustrations" John Steinbeck, 1945. „Én azt mondom, mindannyian Szalay Lajos köpönyegéből bújtunk elő." Szász Endre, 1992. (Balogh P. Ferenc: Az álmát tékozló fiú. Kurír, 1992. márc. 5.) Vannak, akik a Picasso utáni legjobb rajzolónak tartják Szalayt. A rajzolás: valamilyen rajzeszközzel közvetlenül nyomot hagyni bizonyos hordozón (barlang falán, templom falán, fatáblán, vásznon, papíron stb.). A nyom maga a rajzolás, a rajzolási folyamat eredménye, vonal (ez sokféle lehet), vonalak, foltok sajátos rendszere. A rajz születésének legendája szerint Butádész görög művész leánya, kedvese képét megtartani akarván egy mozdulattal körülrajzolta annak falra vetődő árnyékát, s így kontúrvonallal megrögzítve megőrizhette azt. A rajzi kifejező eszközök használata, maga a rajzolás a barlangfestményektől a festészettörténeten át végig jelen van. A reneszánsztól önállósul, lassan rögzül autonóm műfajként, de még sok esetben nagyobb kompozíciók részlettanulmányaiként, művek előkészítőiként, részletek megfogalmazójaként, kompozíció(ka)t érlelő vázlat(ok)ként találkozhatunk vele. Az önálló teljes műértékkel megjelenő rajz szervesen összefonódik, egybekapcsolódik a grafika történetével is. Ugyanis a rajz valamilyen nyomóformára/dúcra történő átvitele, s ennek lenyomtatása grafikát, „többszörözhető rajzot", többek számára hozzáférhető műveket eredményezett Dürertől Rembrandtig és máig. A magyar rajztörténetben a Nagybányai Művésztelep (1896), és egyáltalán a művésztelepek működése során a főiskolai hallgatók nyári gyakorlatain (két év közbeni szemeszter után a nyári trimeszteren) nagyszámú rajz született, ahogyan a képző- és iparművészeti közép- és felsőfokú oktatásban alapozó szerepű rajztanításban. A Nyolcak festőcsoport, a neósok, majd a közvetlenül az első világháború után föllépő rézkarcoló nemzedék (Aba-Novák, Szőnyi, Zsögödi Nagy Imre 47
