Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 12. szám - Bombitz Attila: Sztyepan Pehotnij feltámadása (Kommentárok és jegyzetek Baka István életműkiadásához)

első alkalommal értek el közönségsikert. A harmadik kötet Versfordítások fejezetén belül a nyersfordítások alapján készített fordítások olvashatók. Szőke Katalin írja a kötethez írt Utószavában: „Olyan jelentős, főként kelet- és közép-európai költőkkel és irodalmakkal ismerkedhet meg a magyar olvasó, akik és amelyek eddig, különböző történelmi-kulturális okokból kívül eshettek látókörén, és szervesen - sajnos - nem tartoznak bele a magyar kulturális tudatba." Ennek megfelelően a fordított versek sorrendjét itt a teljes orosz gyűjtemény időrendi szerkesztési elvével szemben térségi-kulturális szempont határozza meg. Baka egyik legfontosabb idegen költőjével, a svéd Carl Michael Bellmannal kezdődik az összeállítás, majd a lett Jan Rainis és a litván Tomas Venclova következik, akiktől mások közreműködésével önálló kötetek is megjelentek korábban: Bellmantól a Fredman episztolái és dalai (1993), Rainistól a Száll és ég s kihuny a fény (1990), Venclovától pedig a Mondjátok meg Fortinbrasnak (1992). Antológiákból származnak a kötet grúz (Rtveli. A mai georgiai irodalom antológiája), cseh és a szlovák (XX. századi cseh és szlovák költészet, 1986) anyaga, a folyóiratközlésekből pedig a lengyel Tadeusz Nowak (Tiszatáj, 1990. 11. sz.), a bolgár Kiril Kadijszki (Tiszatáj, 1980.

9. sz., ill. Forrás, 1987. 4. sz.) és a szlovén Kajetan Kovic (Tiszatáj, 1995. 6. sz.) alkotásai kerültek be a kötetbe.

(bonus) Baka István műveiről már életében is számos alapvető tanulmány, kritika született, s halála után közvetlenül elkészültek azok az informatív, olvasási irányelveket felmutatni tudó alapkönyvek, amelyek kritikai irodalomként tudják biztosítani a műről való gondolkodásunkhoz szükséges háttértudást. Elsőként Árpás Károly és Varga Magdolna közölte Baka életművéről szóló cikkeit, tanulmányait, verselemzéseit Kettős tükörben címmel (Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1998), majd Fried István adta ki tanulmány- gyűjteményét Baka lírájáról Árnyak közt múlandó árny címen (Tiszatáj Könyvek, Szeged, 1999), a Fűzi László által szerkesztett és korábban már emlegetett Búcsú barátaimtól. Baka István emlékezete kötet reprezentatív kritikagyűjtemény Baka írásművészetéről fényképekkel, versekkel, interjúkkal, emlékező írásokkal kiegészítve (Nap Kiadó, Budapest, 2000), s az első, monografikus igényű könyv Nagy Gábor munkája, „.. .legyek versedben asszonánc". Baka István költészete címmel jelent meg (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001). Az „Égtájak célkeresztjén". Tanulmányok Baka István műveiről (Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2006) az első átfogó igényű értelmezések után az életműkiadáshoz kíván szervesen kapcsolódni, s újraértelmezői szándéka is ez. A tanulmánykötet a Baka István halálának 10. évfordulója alkalmából (Grand Café, Szeged, 2005. szeptember 23-24.) rendezett konferencia előadásainak bővített és szerkesztett változatát tartalmazza, s mind a konferencia, mind a konferenciakötet kitüntetett feladata volt, hogy Baka életművét generációs értékítélettől függetlenül, ideológiamentesen, a helyi hagyományőrzés és a költői életmű szélesebb olvasói közönséggel való megismertetés szándékával elemezze, értékelje. Ilia Mihály konferenciamegnyitó beszédét és e tanulmánykötet bevezetőjét felidézve: a kultuszt túllépve elérkezett annak az ideje, hogy tudományos eszközökkel kerüljünk közelebb Baka István műveihez. A megemlékezés gesztusa mellett a konferencia az életmű irodalomtörténeti átgondolását célozta, hiszen megítélésünk szerint az elmúlt évtized elegendő távolságot, rálátást biztosított az életmű egészének és részeinek kritikai újraolvasásához - akár a kultúra és az irodalompolitika változásai és az erkölcsi-esztétikai értékrend megújulása tükrében is. A konferencia előadásai e nézőpontok érvényesítésével Baka életművét mint hagyománykövető és -teremtő életművet világirodalmi, kultúratudományos nyitottságában mutatta meg. A tanulmánykötet Égtájak célkeresztjén fejezetcíme alatt olvashatók a Baka-életműre áttekintő módon utaló tanulmányok, így Bedecs László a kezdeti és a kései lírát összehasonlító elemzése, Fűzi László Baka nyilatkozatait és a műveiről szóló kritikákat összevető írása, valamint Fried István az életművet világirodalmi kontextusban elemző

62