Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11. szám - Sümegi György: Szobor-kálváriák (A Katona József-szobrok történetéből)
Ezt a nagy bronzot, amelyet Tömöri tanár úr lelkessége és bőkezűsége teremtett meg, 1858-ban fölállították az akkori Nemzeti Színház homlokzata előtt, hogy örök időkre hirdesse első nagy tragédiaköltőnk emlékezetét. Az örök idők azonban csak két évig tartottak. Ez a két esztendő éppen elég idő volt arra, hogy a pesti esztétikai közvélemény magához térjen ijedtségéből. Hangok kezdettek hallatszani, amelyek a kifogások egész sorával illették Pest első nyilvános emlékszobrát. És e hangok egyre erősbödtek, erejük ellenállhatatlanná vált. A Nemzeti Színház illetékes körei e nyomás alatt 1860-ban egy szép júniusi napon csöndben és feltűnés nélkül átszállították a bronz-Katonát a Nemzeti Színház udvarára, ahova már nem érhetett el a közvélemény kíváncsi szeme. [...] Ez volt Katona József szobrának első vándorlása, de nem az utolsó. Mert végül megkapta azt Kecskemét, a nagy költő szülővárosa. így került a kecskeméti takácsmester fiának és tragédiairodal- munk első nagymesterének bronzemléke a Műkert virágzó bokrai közé. Ott szépen megékesítették futórózsákkal és remélhető, hogy ezek a futórózsák idővel fólfutnak az egész szobor köré,fól egészen addig a lúdtollig, amelyet bronzkeze rendületlenül tart a magasba, nem lehet tudni: miért. Ez a Katona József szobra kalandjának rövid története "} A szokottnál hosszabban idézett Lyka Károly történeti hűséggel és érzékletes plaszti- citással tárja elénk az első Katona szobor, Czélkuti-Züllich Rudolf (1813-1890) művének különös történetét és sajátos hányattatását, amely mégsem a Műkertben ért végső állomásához. A futórózsák enyhületéből még újabb, most már kecskeméti vándorútra indult. Az 1900-as évek első évtizedében (?) a színház melletti kis térre állították, majd onnét Vigh Tamás kongeniális szobrának az oda helyezése (1962) után a Katona József Gimnázium előcsarnokába, ahol most már remélhetőleg végső helyére került, révbe jutott. 2. Dunaiszky László: Katona József, 1861 A most már egyenesen Kecskemétre készült, ott fölállított Dunaiszky László (1822- 1904) mintázta szobor előtörténetéhez tartozik Vachot Imre 1853-as fölvetése, miszerint Kecskemét „méltó reá, hogy ő emeljen szobrot emlékének". A szoborra gyűjtést szerveztek, amelybe a két, Horváth Döme-féle (kecskeméti) Bánk bán-kiadás (1856, 1860) jövedelme is befolyt. A kiadó jelzi, hogy „a síremlék készítésével, a beadott görög stílbeni rajzterv szerint" Dunaiszkyt bízták meg. Eredetileg a drámaíró Szentháromság temetőbeli sírjára szánták az emléket - erre egyértelműen utal a szarkofág-alépítmény -, de végül is az Újréten, a vasútkertben állították föl. 1 Dunaiszky László: A kecskeméti Dunaiszky-szobor, Dunaiszky-szobor, Dunaiszky-szobor Katona József, 1861 Nagy Képes Naptár, 1893, 1970-es évek 1970-es évek vége nélküli posztamens címlap Dunaiszky szobrával 1 Lyka Károly: Magyar mesterek. Singer és Wolfner, Bp., É. n. 154-158. 82
