Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11. szám - Géczi János: Veszprém-esszé
utal, hogy keresztények építették a telepet: az őáltaluk újonnan épített városok közepén szokott, hitüket és kozmológiájukat demonstrálandó, tornyos bazilika, székesegyház, dóm, katedrális, kápolna állni. Mivel védhető magaslatra tették - a völgyben tevékenykedő vámszedők vámja biztonságban hevert ott a ládában -, középkori jellegű a vár, zárt, kiváltságokat képviselő, a várkapu előtt pedig kisebb települések sokasága épült meg, azok lakhelyéül, akik épületei nem fértek be a hegytetői erődítménybe. Kézműveseké és kereskedőké ez az erős hely és a köré kuporodó sok kis lakótérség, akiket összetart a védmű, s megkülönböztet az, hogy a falakon belül laknak-e vagy kívül. Mondják, a középkor városa nem szabadságot, hanem szabadságokat adott a lakóinak, minden csoportnak mást és mást, kinek függetlenséget, kinek szabadosságot, kinek családjától való elszakadást. Más szabadság az alkalmazotté, más az uralkodóé, a szerzetesé, a nemes hölgyé, avagy a fennhangon érte epedező lovagé - s ez a daraboltság a város szerkezetében is tetten érhető, hiszen leképeződik, és ezzel megismétlődik. A vár a lehető legszűkebb területen terül el, épületei egyemeletnyi magasak, a középületek uralják a terét, amely épületek egyben a hatalmat szimbolizálják, és erősre készített, védő kőfal határolja. A bástyák és falak kivételével építészetileg nem egységes karakterű, a hatása sem az - például azért, mert hol a katonai, hol a kereskedelmi arculata villan elő a helynek. A vár létrejöttének idejére abból lehet leginkább következtetni, hogy az építők bátran használták a hely geológiai adottságait, s ebben az egykori Római Birodalom északi peremén a letelepedésükért cserébe szívesen katonáskodó frankok voltak élenjáróak. A frank kőművesi merészséget utánozták aztán a 12-13. századi német befolyás alatt álló területek építtetői. így a veszprémi vár, ha építése két szakaszú is, a nyolcadik, majd a tizenkettedik században hasonló erők nyomán formálódik. Megválaszolatlanul maradó kérdés, hogy a város és a vár együtt jött-e létre, s ezzel együtt az is, ugyan melyik léte előzte meg a másikét. Veszprémben, de meglehet, minden 20. és 21. századi közép-európai kisvárosban számos olyan dolog egzisztál, amely nincs - meglehet, éppen ez nyújtja a kisvárosok specialitását. Veszprém unikalitásához hozzájárul, hogy a település már akkor létezett, amikor még nem volt magyar állam, de másrészt akkor még nem, amikor létezett Pannónia provincia. Veszprém kialakulásához nem társult a rómaiság, ezzel szemben igen a germán világ, s a németség ereje nyomán törmelékké oszló szlávság hagyománya. Nem tudom, a néhány tízezer főnyi honfoglaló magyarság és a sok százezres szláv népesség miként keveredik el úgy egymással, hogy utóbb a nemzettest magyar lesz és nem szláv, de a vegyüléstani elvet Veszprém elsajátította, és számos alkalommal olvasztotta a többséget magába a kisebbség. A szlávok és a keletről érkező barbárok ellen emelt frank-germán vár karakteréből könnyű a következtetés a várban lakók mentalitására. Az ő lelkületűkből ez-az máig fennmaradt: a városlakó nem fogadja el magával egyenlőnek sem a nem városlakót, sem pedig a frissen betelepültét. A középkor közepi városi népesség vérmérsékletének maradványa ez az idegenellenesség. 32
