Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11. szám - Tandori Dezső: Az emberek közt (versciklus)
felesleges dolgokat mondani őszintén, magamról. * Oda-vissza? Itt se. Plusz „se”. * Nekem ennek a napilapnak még a címe is tetszik. Nem olvasok újságot. * Játék az egész, mondja újságosom. Nem kell komolyan venni. Én épp a játékot vettem mindig komolyan, mondom, fa agy. * Madárkámmal, Főmedvémékkel, reáliában angyalokkal, Istennel, képzeletemben egy szál hölggyel - a többit ütöm-vétem. Igen, ki sem merem mondani, hogy még még mit is. A kártyabajnokságot, a ... de nem! * Fog-e agyam? Nem tudom. De fog indigóm. Csak: az első példányt adom! * Egykor nagyon boldogtalanok voltunk, és boldogok. Ma nagyon boldogok vagyunk, és boldogtalanok. Egykor nagyon boldogok voltunk, és boldogtalanok. Ma nagyon boldogtalanok vagyunk, és boldogok. Boldogtalanok a boldogok, mert boldogtalanok. Boldogok a boldogtalanok, mert boldogok. Stb. 13
