Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Kántor Lajos: Hálót fonunk… (részlet a Barátom a malomban. Négykezes Csiki Lászlóval című könyvből)
professzor, Barabási Albert-László, az MTA külső tagja Behálózva című, magyarul is megjelentetett könyve adta, innen íveltek a szövegek a „homo interneticus"-ig. Megkérdeztük néhány munkatársunkat, íróbarátunkat (Bányait Újvidékről, Gömörit Cambridge-ből, Hajdú Farkas-Zoltánt Heidelbergből, Lászlóffy Alit innen, Zelei Miklóst és persze Téged, odaátról): „Az Ön véleménye szerint beszélhetünk-e az irodalom, a művészetek hálójáról is? Mit jelent az Ön számára ez a szó: háló? (Pókháló, halászháló, lepkefogó háló, vadászháló, hálóhinta, futball- vagy vízilabdakapu hálója - világháló; netán hálószoba...)" A Te válaszod a következő formában jelent meg: Csiki László (Budapestről) (Korunk-kérdésre) Lépések, kopogások című verseskönyvem elején és végén egyaránt ez állt, 1996-ban: Megfogni nem bírod, hiába vetsz tőrt. Eltalálni nem lehet, úgy suhan, mindenfelől. Hálót fonsz: hasonlatok, körülírások szövedékét feszíted minden útra. Leselkedsz éhesen, kialvatlanul a bozótosban, hogy talán fennakad, s bár holtában ragyog. De nincs sehol, mert ott van mindenütt. Ráébredsz minden harmadnapon: csak kusza műved jelzi, hogy létezik valami, megfoghatatlan, elpusztíthatatlan. Üres hálókkal tele a sűrű, és ezektől egyre sűrűbb, járhatatlanabb. Erről azóta sem tudok többet (mondani). Nem kitérés volt ez a versküldésed, válaszul kérdéseinkre; mint annyiszor, a lényegről, a hálóval kifoghatatlan művészetről szóltál. Még kétszer küldtél, ugyancsak érdemi feleletként a megkeresésre, verset a Korunknak. Az egyiket a Sztálin-számba a „hálót” megelőzően (a groteszkül ünnepi lapszám elnevezése: „Sztálin 1953-2003. Sztálinizmus Romániában"). Nem tudom — nem valószínű -, hogy korábban valahol megjelent volna, hiszen a versed alatti dátum: 1989. nyár; igaz, akkor „nálatok" talán már közölhető volt, itthon még semmiképpen. Összeállításunkat néhányan az olvasók közül nem tartották eléggé „ütősnek"; ha netán igazuk volt, biztosan nem a Te verses leszámolásod hullott ki a rostájukon. Te nem kerteltél, sosem volt szokásod. (Emiatt is volt annyi bajod a hivatalosságokkal, nem utolsósorban persze a romániai titkosszolgálatokkal - amiről Hajdú Farkas-Zoltánnak részletesen vallottál a 2002. májusi Korunkban megjelent interjúban.) Jöjjön hát Sztálin, amint... Sztálin levágja Lenin szakállát Azt az eszmét nyilván ismered, ahogy működött, a bőrödön. Most jobban érdekel, amint Sztálin levágja Lenin szakállát a forradalom előestéjén, Allilejuvéknál. 74
