Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 9. szám - Dobás Kata: Az átdolgozások „hasznáról és káráról”

művének átdolgozására vállalkozik, semmint új szövegként kezelni a létrejött alkotást.50 Úgy tűnik, ez esetben is azzal kell számolni, hogy időben változó gondolatokkal van dol­gunk, vagyis adott értelmező (közösségek) elemző célkitűzései és elméleti háttere dönti el, hogy Kosztolányi regényének ifjúsági változatát szövegváltozatnak tekinti-e. Mert egy művet nem képvisel szükségszerűen egyetlen szöveg, sokkal inkább arról van szó, hogy az leginkább szövegváltozataiban él tovább. Az Aranysárkány mindenesetre jelen értelmező távlatból kötődni látszik ugyan a korábbi regényváltozatokhoz, de az új minőség felé való nyitottsága mintha kevésbé lenne elvitatható. Az pedig nyilván további mérlegelés kérdé­se, filológiai adatok és indokok figyelembevételével, hogy egy összkiadás esetében milyen formában történik majd a közreadás. Nincs ez másképpen a másik két átdolgozással sem, noha szükségképpen nem Jókai és Kemény szerzősége állapítható meg, s ez igen lényeges szempontnak tűnik. Nem tekinthető azonban új minőségnek, vélekedésünk szerint, a két vizsgált regény. Leginkább átmenetiségük lesz az, ami legfontosabb ismérvükként számon tartható: egyfelől jelzik (címeikben, szerzőjük megjelölésével), hogy egy már meglévő szöveget alakítanak át, s ez a gesztus nem csupán arra jogosítja fel őket, hogy szabadon dolgozhassanak velük, de olyan kötelékek meglétét is felvállalják, amelyek nem engedik, hogy új szövegként tekinthessünk rájuk. Ugyanakkor minden eset egyedi, hiszen Bródy átdolgozása meré­szebb változtatásokat visz végbe, mint Móriczé, akinek nem túl szerencsésnek mondható korrigálásai csak elvenni tudnak a szöveg értékéből, hozzátenni nem. Bródynak nyilván sokat segíthetett az, hogy más regiszterbe kellett áttennie Jókai regényét, s ezzel olyan értelmezői távlat nyílt meg számára, amely Móricznál hiányzik. A rajongók átírása ugyanis a lehető legsérülékenyebb pontját érinti Kemény szövegeinek: azon nyelvi megformálását, melyben minden szónak, szófordulatnak és metaforának jelentősége van, s ennek elhagyá­sa vagy megváltoztatása értelmetlen törekvésként tartható számon. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy maga Kemény sem ügyelt túlzottan regényeinek kiadásánál bizonyos hibákra, s ezeket Gyulai Pál, a már említett Kemény-sorozatban szintén átstilizálta. Mivel jelenleg nem létezik Kemény Zsigmond kritikai összkiadás, az irodalomtudósokra vár még ezek összevetése, vizsgálata. Ami még említendő aspektusnak látszik, az annak a jelenségnek a jelzése, miszerint Bródy és Móricz is csoportosan dolgozta át a műveket, és ez fontosabbnak tűnik, mint az, hogy pénzügyi gondjaik voltak.51 Ez mindenképpen felveti annak a lehetőségét, hogy az irodalomtörténet felől közelítsük meg a kérdést, vagyis ne csupán az adott író leveleivel, cikkeivel és egyéb műveivel hozzuk összefüggésbe az átdolgozásokat, hanem a korszak irodalmában feltűnő jelenségekkel és alkotásokkal. Bródy esetében fontos tehát, hogy ő maga is írt egy ifjúsági regényt ebben az időszakban, tehát az átdolgozásaitól semmikép­pen nem különíthető el ez a tevékenysége. Móricz esetében az lehet mérvadó, hogy, ahogy 50 „Les suvres selon moi incontestablement plurielles en ce sens sont celles dönt la pluralité n'est pás un artefact technique, mais procéde pleinement d'une intention auctoriale, come lorsqu'un artiste, aprés avoir produit un tableau, un texte, une composition musicale, decide d'en produire une nouvelle version plus ou moins fortement differente, mais assez proche (et dérivée) de la premiere pour que la convention culturelle la considére plutőt comme une autre version de la mérne suvre que comme une autre suvre." Gérard Genette, L'Suvre de Vart. Immanence et transcendance. Paris, Seuil, 1994, 188. 51 Vö. Móricz Virág, Tíz év II., Bp., Szépirodalmi, 1961,359.; Balogh Tamás, Kosztolányi Dezső' elfeledett ifjúsági regénye. In: Kosztolányi Dezső, Aranysárkány. Átdolgozott, ifjúsági kiadás. A szöveget gondoz­ta és az utószót írta: Balogh Tamás. Szeged, Tiszatáj Könyvek, 2004, 176. 50

Next

/
Thumbnails
Contents